#1
mivel az észlelési taromány nyilvánvalóan elég nagy , nem egy -akár óriásbolygóra vonatkoztatott- nagy taromány ezért a legvalószínűbb az, hogy ezek a vegyületek hajdanán, még egy(illetve több) kőzetbolygó felszínén jöttek létre (mivel egyébként is az ilyen összetettebb szerves molekulák kialakulásának leginkább ilyen környezetben van a legnagyobb valószínűsége) nagy mennyiségben (!) , pl. vízben , folyékony metánban vagy egyéb egyszerűbb szerves folyadékban oldódva, majd később kikristályosodva a szülőbolygó megsemmisülésekor (szétrobbanásakor) került por formájában az űrbe.
Nagy nyomáson, és gravitációs gyorsulási környezetben, mint pl. a naprendszerünk óriásbolygói , a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz, nemigen jönnek létre a etilénnél (illetve a metán csoport első néhány tagjánál) bonyolultabb összetettségű szerves molekulák.
Nem utolsó sorban a hőmérséklet és nyomás arány is számít a mono- és poliszacharidok létrejöttéhez szükséges ideális környezetnek, ezért a legvalószínűbb, hogy -különösen nagy mennyiségben- egy jókora "cukros-víz" óceánnal beborított bolygó robbant szét a vizsgált környezetben nem olyan régen.
#1