kvp#17
"Itt most első sorban a WDDM driver írásáról van szó, amit az NVidia még GeforceFX-ekhez is sikerrel véghez vitt. Szóval el het képzelni menyíre sz* lehet ha WDDM drivert sem tudott hozzá írni az Intel."
Wddm drivert barki tud irni. A referencia implementacio pl. vesa-t hasznal. (lasd: windows safe mode) A problemat a hardveres gyorsitas megletet jelento flag-ek jelentik. Az intel chipkeszlete gyakorlatilag egy sima ramdac, ami csak 2d allokepek megjeleniteset tamogatja hardverbol, tehat gyakorlagilag egy nagyfelbontasu es szinmelysegu cga kartya. Minden mas x86 alapu szoftveres emulaciot igenyel, amiben az intel regebben is eleg jo volt. A vista uj felulete szamara viszont szukseges a hardveres 3d gyorsitas. Valojaban eleg lett volna ezt a limitaciot eltorolni es meg mindig lenne egy 2-3 sec/frame sebessege a 3d gyorsitatlan uj feluletu vista-nak. Ha a microsoft nem gondolja meg magat es engedelyezik az inteles chipekre az uj feluletet, akkor semmi gond nem lenne es per sem lett volna belole. Legfeljebb mindenki varna 2-3 masodpercet gepeles kozben amire egy-egy leutott karaktere megjelenne a kepernyon, vagy levenne a felbontast 800x600x8bpp-re, hogy gyors legyen.
"Az már csak extra érdekesség, hogy az Intel egyes DX10-esnek titulált videó kártyáiból hiányzik a hardwares vertex shader."
Gyakorlatilag ez az uj intel-es dx10-es design koveti az nvidia regi kartyait (riva128, tnt) amik meg nem tartalmaztak vertex shader-t csak pixel kezelo egysegeket (egyszeru blitter kartyak voltak). A hardveres vertex gyorsitas az nvidia-nal csak a geforce-okkal jott be. Az intel-nel emiatt a regi technologia miatt tudjak olcsobban eloallitani a chipeket. Aki ezen meglepodik annak megemlitenem az elso intel fele hardveres gyorsitokartyat, ami 640x480 true color-t tudott, video kimenettel rendelkezett es meg az xt-khez jott ki. A kartya harom aramkori lapbol allt. Egy cga kartya a bios boot-hoz, egy memoriakartya a grafikus ram-nak es egy szabvanyos i8086-os cpu ami a shader kodokat futtata. A rendszerrel egy az isa buszon ulo 4KB-os bufferen kereszult kommunikalt, ahol fel lehetett tolteni a texturakat, a modelleket, a shader kodot es a vegrehajtando parancsokat. A kartyat az ibm forgalmazta aranyar folott. Az uj intel-es videokartya project (larabee) is erre epul. Fognak jopar modern technologiaval gyartott pentium mmx-es magot (lasd: atom) es futtatjak rajta a sajat szoftveres renderelojuket. A dolog azert fog mukodni, mivel a shader kodokat fordito szoftver nativ x86-os kodot general. Ezzel a megoldassal az gpu-nak hasznalt x86-osok elerhetik a hasonlo sebessegu es magszamu ati chipek sebesseget is. Viszont a magok szamaban viszonylag nagy elteres lesz az ati javara. Az nvidia ezzel szemben butabb, de gyorsabb magokat hasznal, tehat nyers teljesitmenyben tovabba is jobbak lesznek, mig komplexebb shader-ek eseten jelenleg az ati a nyero (mar ha a driverek ellenere eppen mukodik a kartyajuk).
ps: A microsoft meg legalabb beismerte hogy ezt uzleti erdekbol ugyan, de nagyon elrontotta.