bvalek2#45
Nézzük a dolgot a Microsoft szemszögéből:
A Vista gyengeségei alapvetően a fejlesztési modellből adódnak, a katedrális modellben a programozók számának növelésével hatványozottan nő a koordinációs személyzet. A Microsoft-nál a régi elveknek megfelelően megpróbálnak mindent belegyömöszölni a termékbe, hogy minél nagyobb piacot fedhessenek le, csak nem tudják kezelni. Az a funkcionalitás amit megálmodtak, iszonyatos tudásmennyiséget igényel, és olyan szintű fejlesztési koordinációt, ami hatványozottan növekvő adminisztrációt igényel.
Ha a Vistával+MSOffice-szal ekvivalens szoftvert 7-8 cég/alapítvány hozza létre (Kernel+GNUtools+Xorg+Ablakkezelő+Disztrib+Firefox+OpenOffice), akkor az összes fejlesztési költségük nagyjából ugyanannyi mint a Vistának, a járulékos költségeik viszont elenyészőek. A szoftverfejlesztés természete nem szereti a monopóliumokat, ez egy klasszikus önszabályozó rendszer. A Microsoft a hatalmas bevételeinek túlnyomó többségét az óriási vízfejének a fenntartására vesztegeti el, ha a céget két részre osztanák, a két utód együtt sokkal kevesebb befektetésből érne el ugyanakkor együttes nyereséget.
Mit tehet Ballmer István ebben a helyzetben? Ott spórol ahol csak tud, ki kell gazdálkodni a prémiumot. Az egyes behatárolható fejlesztéseken nem lehet spórolni, mert a dolog vagy működik, vagy nem, félmegoldás nincs (max nem tesztelik olyan sokáig). A koordináción, rendszertervezésen spórolnak, ami nem is lenne ekkora feladat, ha nem vállalták volna túl magukat.
Ha engem kérdeznének, egy azonnali profiltisztítást javasolnék, mint a Nokia esetében annak idején. Az irodai alkalmazásokat ki kell szervezni egy vállalatba, amiben a Microsoft többségi tulajdonos maradna, a veszteséges üzletágakat szanálni, és a két utódcégben újra kell szervezni a menedzsmentet, a döntéshozási szintek számát közel a felére kell csökkenteni, különben a cég nem fogja túlélni a következő világszintű technológiai váltást.