Becsület és lelkiismeretesség
  • Larvin
    #30
    Az emberek egymással kölcsönhatásban élnek. Élhetsz becsületesen, lelkiismeretesen, és akkor előbb utóbb ugyanezt vissza fogod kapni, talán éppen olyantól akitől nem is számítottál rá.
    Élhetsz úgy, hogy a becsület nem jelent számodra semmit. Talán egy ideig jobban is fogsz élni (persze akkor, ha le tudod küzdeni a lelkiismereted, ami nem könnyű) De előbb utóbb szembesülnöd kell majd magaddal. Előbb utóbb a sors, vagy valaki más tükröt tart majd eléd, és nem fog tetszeni amit benne látsz.
    Rájössz majd, hogy körülötted minden csak színlelt, mű. Építhetsz becstelenségből várat magad köré, de legbelül tudni fogod, hogy az nem igazi. A körülötted lévő emberek mind érdekből vannak veled, és mindent átsző a hazugság, az ármány.
    Végül pedig, azok akik becstelenül, lelkiismeretüket legyűrve élik életük sokkal több ellenséggel rendelkeznek. Sorsszerű tehát, hogy előbb utóbb visszaüt majd a dolog.

    Érdekes analógia erre III. Richárd története. Ő önmaga választotta a becstelenséget, nem született annak. "Ugy döntöttem, hogy gazember leszek"
    El is érte minden álmát, de végül az egész a nyakába szakadt, és nyomorultként pusztult el.
    "Lovat! Lovat! Országomat egy lóért"
    Nem segített rajta senki...