Epikurosz#26
(OFF: Csak egy helyesírási javaslat: az angollal ellentétben a magyarban a népneveket kisbetűvel kezdjük: angolok, magyarok, japánok, busmanok, hottentották, de persze az országneveket nagybetűvel kell indítani: Anglia, Japán stb.)
A hagyománytisztelet az én szememben egy pozitív tulajdonság. Ez persze mélyebbről fakad, mégpedig a forradalmi erőszak elutasításából. Soha nem hittem, hogy lehet úgy építkezni, hogy teljesen leromboljuk a múltat. Persze, a hagyománytisztelet nem jelentheti a megkövesedett eszmékhez való ragaszkodást. Mondok két példát:
1. Én tisztelem a magyar pálinkákat, de hetente nem vagyok hajlandó féldecinél többet meginni, néha még ennyit sem, és úgy egyáltalán alkoholt fogyasztani. Különben is, a pálinkafőzés nem egy régi magyar hagyomány, tőlem aztán csődbe mehetnének a szeszgyárak.
2. Itt van a vallás, pontosabban vegyük például a keresztény egyházakat. Én nem vagyok egy vallásos ember, de minden tiszteletet megadok úgy az egyháznak, mint a vallásnak, és a vallást gyakorlóknak. Elfogadom, hogy az egyházi ingatlanokat akár állami támogatással is meg kell óvni, és a hívőknek lehetővé kell tenni a szabad vallásgyakorlást. Eszembe nem jutna olyan mocskolódásokat megereszteni, mint amilyeneket szokott elkövetni például Tóta W. az indekszen, de Gusztustalan Péterke szadeszos képviselő támadásai a parlamentben a keresztény egyházak ellen szintén gusztustalanok.
Na, de meredeken megyek az OFF felé, és be is fejezem, épp csak annyi tudományelméleti tanulságot szerettem volna levonni, hogy a folytonosság sokkal jobb, mint a mutációk, és a hagyományok tisztelete nem zárja ki a haladó gondolkodást. A kettő együtt jól megférhet egymással.