• physis
    #112
    Kedves Epikurosz,

    A marxizmusból az ősközösség gondolata fogott meg engem gyerekkoromban, meg persze a végső kommunizmus eszméje. Ugyanezért érdekeltek a vadász-gyűjtögető kultúrák is.

    Viszont most úgy tudom, a vadász-gyűjtögetők kultúráiban individualisztikus elemek is jelen vannak, nemcsak közösségiek. Sőt egyes eszkimó anyagok alapján úgy sejtem, a dogok egyfajta kiegyensúlyozása hatja át a társadalmukat.

    Még meglepőbbnek tűnik, de a társadalmi élet egyes szférái is bizonyos esetekben el vannak választva: az állatok lelkei és egyéb természeti szellemek nem valamiféle mindenható istenek, hogy minden bűnért (lopásért, gyilkolásért) bosszút álljanak, az ő haragjuk csak a rájuk tartozó ügyekben (tabusértés) gerjed föl, ,,magánjogi'' ügyekbe nem szólnak bele.

    Mindebből a szempontból talán jobban emlékeztet engem az egész valamiféle kiegyensúlyozott, szétválasztott szférákra különített modern társadalomra, mint egy totalitárius utópiára. De sajnos távol állok még attól, hogy bármiféle összehasonlító tanulmányokat tehessek hiteles módon.

    Úgy igazából sosem volt egyetlen konkrét pillanat, amikor a végső kommunizmus eszméjétől elfordultam volna, sokkal inkább egyszerűen a dolog lassan feloldódott a vadász-gyűjtögető kultúrák tanulmányozásában, amiről, mint írtam, kiderült, hogy valamivel individualisztikusabbak és pragmatikusabbak, mint ahogy az ,,őskommunizmus'' gondolata sejtetné, bár kétségtelen figyelemreméltó elosztási mechanizmusok is áthatják pl. az eszkimó, hadzapi kultúrákat.

    Ami a marxizmus filozófiáját, antropológiáját illeti, nem valósznű, hogy egyáltalán tudtam volna róla felnőttkoromig. Gyerekként csak maga a kommunizmus-eszme jött le belőle.

    Érdekes, hogy míg a középkorban hatalmas vallásháborúk dúltak kívülálló számára jelentéktelennek tűnő ideológiai különbségekért, addig egyes eszkimó mítoszok meglepően pragmatikusak, őszinték és nyitottak kozmológia ügyekben.
    ,,És akkor megjelent az első asszony. Hogyan? Senki sem tudja.''

    --- vallja be nyíltan tudatlanságát az egyik eszkimó mese, egy másik pedig még alternatív hipotézisek szemléjét is nyújtja:
    ,,Az első embert a holló teremtette meg. De vannak, akik azt mondják, hogy valójában az ember egy véletlen során keletkezett, ami még csodálatosabb, mintha szándékkal lett volna megteremtve''.

    Ennek analógiájára, engem is kevéssé érintenek már sarkosabb ideológiai viták, hiszen mostanra már hozzászoktam, hogy a vadász-gyűjtögetőkre vonatkozó terepmunkák eléggé árnyaltnak és összetettnek mutatják be életüket.

    Magam sosem vettem rész vadász-gyűjtögetők között terepmunkán.
    Kamaszkoromban cigány nyelven tanultam, és terepen is voltam. A kora kilencvenes években meg számos utcagyerekkel volt módom beszélgetni anyanyelvükön. Románul is tanultam valaha, de pár leckénél nem jutottam tovább, úgyhogy mindig is nehézségem volt, ha valaki nem tudott magyarul vagy cigányul. Ma viszont inkább törekszem a szórványosan megmaradt ,,valódi'' vadász-gyűjtögetők megismerésére (a szibériai eszkimókról rengeteg szovjet anyag érhető el a magyar nagykönyvtárakban, a busmanokhoz hasonló életet folytató hadzapik pedig ma is működő közösségeket alkotnak). Jó lenne pár ilyen nyelvet is tanulni, a hadzapi nyelvről is elérhetők anyagok közkönyvtárakban.