• physis
    #103
    Kedves Kukacos,

    Köszönöm a mindkét területről (a dolog pszichológiai és számítástechnikai oldaláról egyaránt) vett magyarázatot.

    A matematikusok szinesztetikus élményeiről sajnos keveset tudok, az a kevés is, amit olvastam hasonló témában, inkább tudományfilozófiai viták kapcsán lettek megemlítve:
    * a matematikai ,,látás'' élménye,
    * platonizmus, mint a gyakorló matematikusok mindennapi élményeihez közelálló szemlélet,
    * ezzel szemben az intuicionizmus egyes mai utódai, illetve azok a modern megközelítések, melyek szerint agyunk biológiájában gyökerezik a matematika; sőt, úgy tudom, a neurobiológus Pierre Changeux is hasonló megközelítést fejtett ki
    * lehetséges-e a természettudományoknak hermeneutikája

    A nyelvi háttér nélküli problémamegoldási műveletekről gyermekpszichológiai könyvben láttam valaha említést, de már nem emlékszem, hol. Tárgyak manipulálásával kapcsolatos feladatot tudott megoldani a kisgyerek úgy, hogy előbb a saját testrészeinek (a feladattal valamelyest analóg) mozgatásába élte bele magát. Úgy emlékszem, valamiféle trükkös doboz kinyitására jött rá úgy, hogy előbb a kezével (vagy a szájával?) hasonló mozdulatokkal probálkozott.

    Kicsit szokatlannak tűntek számomra a matematikafiozófia modern neuro- és evolúcióbiológiai megközelítései, hiszen én eléggé a platonisztikus képhez vagyok szokva (az pedig kétségtelenül igen plasztikus és vonzó kép, bár elismerem, végülis minden naív elmélet az volt valaha, például az arisztotelészi fizika is). De talán mégiscsak örülnék, ha végül a matematikát relativizáló modern antiplatonisztikus szemléleteknek lenne igaza, hiszen ezek szerint talán nem elképzelhetetlen, hogy képesek lehetünk valamikor akár a mai matematikai belátást messze meghaladó agyak, megismerési élmények létrehozására is.