shabba#81
Az ADSL nem egy olyan technológia amivel 100%-os lefedettséget lehet elérni. Ez így van nem csak Mo-on hanem világszerte mindenhol, mivel a fizika törvényszerűségei nem állnak meg az országhatárnál. Ennek ellenére az ADSL egy igen jó technológia, mert ha 100%-os lefedettséget nem is tud nyújtani, de a többi technológiához mérten igen magas lefedettség biztosítható vele, viszonylag gyorsan, gazdaságos költségszint mellett. Pont ezért teljedt el ez a technológia világszerte a legnagyobb mértékben, ezért van hogy globálisan az szélessávú előfizetők 2/3-a ADSL technológián keresztül kapja a netet, itt Európában pedig ez az arány 82% körül van.
Szóval gyanítom abban a városban ahol élsz van ADSL szolgáltatás is és a többség hozzá is fér. Hogy te épp olyan szerencsétlen helyzetben vagy hogy épp te vagy a környezetedben egy szűkebb kör ebből kimarad az sajnálatos, de ez sokat nem lehet tenni ellene. Az ADSL hatótávolság korlátozott így a lefedhetőségi kör is ezzel arányos mérétkű, ráadásul a távolság függényében még az elérhető maximális sávszélesség is csökken.
Pont ezek miatt kezd a Tí FTTH fejlesztésekbe, mert az nélkülözi ezeket a problémákat, amik ADSL-nél megvannak. Fel lehet tenni a kérdést hogy ha ez ilyen jó, anno 2000-ben miért nem azonnal ezzel kezdték és hagyták az ADSL-t a fenébe. Az ok 1xű: költségek. Egy évtizede az optikai technológiák ára olyan csillagászati volt, hogy technológiailag kivitelezhető lett volna, de olyan magas havidíjakat eredményezett volna amiket a fogyasztók nem lettek volna hajlandók megfizetni. Márpedig a lakossági szélessávú szolgáltatásnál minden az árnak van alá rendelve, az a cél hogy olyan végfelhasználói árakatt kell elérni ami széles körben megfizethető, ez jellemzően egy 5-10 ezer ft közötti ársávot jelent. Az alkalmazható technológiáknak és a költségeknek olyanoknak kell lenniük hogy ez gazdaságosan biztosítható legyen, aminek anno egy évtizede az ADSL megfelelt, de az FTTH nem.
Azóta változtak a dolgok, ahogy minden ami technológia annak esik az árak, ez így volt az FTTH-nál. Az árak most már elfogadhatóbb szinten vannak és 5-10-20 év távlatában ez még inkább így lesz majd így már érdemes ilyen jellegű fejlesztésekbe fogni. Ezért kezdtek az elmúlt években, kezdenek bele most ahogy a Tíkom is vagy fognak belekezdeni belátható időn belül az egyes telecom cégek világszerte ilyen jellegű fejlesztésekbe.
A FTTH-nál nem lesznek majd olyan negatív hatások mint amivel az ADSL-nél szembesülnek az előfizetők. A hatótávolság nagyobb 10-20-40 km, nem pedig max 5 km mint ADSL-nél, így sokkal nagyobb lefedettség biztosítható. A távolság függvényében nem csökken a sebesség mint ADSL-nél, a legtávolabbi ügyfél is ugyanazokat a minőségi jellemzőket kapja mint a közeli ügyfél. És persze az adatátviteli képesség is jóval nagyobb, így a kínálható szolgáltatások köre is szélesebb lehet.
G-PON-nal 2.5/1.25 Gbps sávszélesség jut el a felhasználói végpontokhoz egyetlen üvegszálon, ami messze több mint egy ADSL maximum 8 Mbps-je rézkábelen. Igaz hogy ez a sebesség nem dedikált mint ADSL-nél, hanem osztott erőforrás, mint pl. kábelnetnél de elég kevés ügyfél osztozik rajta. Osztástól függően maximum 32 vagy 64, ez pedig igen magas sebességek elérését teszi lehetővé.
Ráadásul ha az üvegszál már a helyére került akkor az azon átvihető kapacitás kvázi végtelen, csupán az adott korban gazdaságosan elérhető aktív optikai eszközök technológiai fejlettsége szab neki határt. Vagyis az idő előrehaladtával csak az üvegszál két végén lévő eszközöket kell lecserélni újabb technológiára hogy a sávszélt tovább lehessen növelni. 2010/11-ben már érkezik a G-PON utód szabványa ami 10Gbps osztott letöltést biztosít majd. Hasonlóan készül az azt követő WDM-PON utód is, ami úgy 5 év távlatában várható, azzal már akár dedikált gigabit vagy 10 gigabit kapacitásokat is el lehet juttatni a fogyasztókhoz.
Ugyanez réznél nem kivitelezhető, ott már elérték a technológia korlátait. Az a rézkábel telefon szolgáltatás miatt épült ki, azt a funkcióját a mai napig tökéletesen el tudja látni. Ezt még megfejelték különböző techológiákkal hogy adatszolgáltatásra is alkalmas legyen, modemes net, adsl, de ezekkel is csak egy bizonyos határig lehetett eredményeket elérni, azt is elég korlátos minőségi jellemzők mellett. Az üvegszál ezen segít majd, az sokkal jobban passzol az adatszolgáltatás kihívásaihoz.
A hálózat lecserélése réz alapú technológiáról optikai alapúra egy hosszadalmas időigényes folyamat. Nem csak nálunk világszerte mindenhol ez legalább egy két évtizedes folyamat lesz mire a távközlési infrastruktúrák közel teljesen lecserélődnek. A Tíkom most elindul majd ezen az úton, az első 5 éves tervben a szolgáltatási területének úgy 25-30%-át akarja FTTH-ra migrálni, ez túlzottan nem lóg ki más országok telecom cégeinek hasonló fejlesztési programjának ütemétől, és lefedettségre törekvő arányától. Első körben máshol sem vállalnak be ennél sokkal többet. Ez majd szépen fog folytatódni egy újabb beruházási fázissal 5 év múlva, újabb területeket bevonva a fejlesztésbe mire úgy 2 évtized múlva remélhetőleg a végére érnek.