bvalek2#69
Köszönöm a válaszokat, ahogy elnézem a hozzászólásokat, alaposan keverik itt egyesek a jelenséget a '89-es kamu hidegfúzióval. Megpróbálom leírni amit leszűrtem az olvasnivalóból.
Először is kavitációról van szó, nagy sebességű áramlásban, vagy sugárzás vagy ultrahang hatására, buborékok jönnek létre a folyadékban, amik hamar össze is omlanak. Ezért zörögnek néha a csaptelepek is amikor megnyitjuk őket, ez egy hétköznapi létező dolog. Ezek nem olyan buborékok mint a szódában, ahol az oldott széndioxid fújja fel őket. A létrejövő buborékok szinte teljesen üresek, ezért is omlanak össze, egy pici gőz van csak bennük, és pont ez a főszereplője a történetnek. Az összeroppanó buborékokban a hirtelen térfogatcsökkenés miatt megnő a nyomás és hőmérséklet, és ez miatt világít a folyadék például a videón.
Ideális gázok állapotegyenlete: p * V / T = állandó, ahol p: nyomás, V: térfogat, T: hőmérséklet. Amikor a térfogat hirtelen lecsökken, a gáz felmelegszik, mindenki pumpált már fel biciklikereket gondolom. Biztos azt is észrevettétek mennyire felmelegszik, nos ez azért történt, mert összepréselődött benne a levegő.
A tudósok szeretnék megnövelni a kezdeti buborékok méretét, így a térfogatcsökkenés annyira nagy arányú lesz, hogy a buborék belsejében felmegy a hőmérséklet több millió fokra. Tehát NEM hidegfúzióval próbálkoznak, hiszen több millió fokot akarnak létrehozni. Továbbá ez nem nevezném szonofúziónak, a kísérletben amiről szó van éppenséggel sugárzással hoztak létre buborékokat (mint a buborékkamrákban), a hang csak szabályozó szerepet tölt be. Azért deutérium (nehéz hidrogénizotóp) tartalmú folyadékkal próbálkoznak, mert a deutérium atommagjai már néhány millió fokon fuzionálnak, a többi lehetséges atommagnak sokszáz millió fokra van szüksége.
Az eddigi EGYEDÜLI kísérletekben, amikben állítólag fúzióra utaló jeleket észleltek, deutérium tartalmú acetonba neutronsugárzást vezettek. A neutronok mikroszkopikus légüres buborékokat képeztek, éppen úgy mint egy buborékkamrában. Ultrahang segítségével milliméteresre megnövelték a buborékok méretét, melyek utána a folyadék nyomása alatt összeomlottak. Amíg a buborékok léteztek, a folyadékból egy pici gőz került beléjük, ami az összeomláskor alaposan felhevült, ez okozza a fénylést.
A kísérleti berendezést neutrondetektorokkal vizsgálták, az észlelt neutronok közül ki kell válogatni azokat, amelyek a buborékokat okozó neutronforrásból származnak, azokat amelyek a tárgyak természetes radioaktivitásának az eredményei, és azokat amik a feltételezett fúzióból származnak, ezen felül trícium (még nezehebb hidrogén izotóp) nyomait is keresték, mely az esetleges fúzió eredménye lehet. Mivel több forrása van a neutronoknak, sok múlik az eredetük értelmezésén, ezért NEM a kísérleti eredményeket kritizálják, hanem azt hogy milyen jelentést tulajdonítottak neki.
Detektáltak nyomokban tríciumot, és elenyésző többlet neutronsugárzást, aminek az eredetén vitatkoznak a tudósok (és nem mindenkinek sikerült reprodukálnia). A többletsugárzásban a részecskék energiája nem felel meg a fúzióból származó neutronok energiájának.
A következő gondolatok merültek fel bennem:
- Deutérium tartalmú aceton, hát ez alaposan szennyezett anyag, tele van szén és oxigénatomokkal. Ez nem akadályozza meg a kis részarányban jelenlévő deutérium fúzióját? egyszerűen a lézengő deuteronok nem is találkoznak egymással a szénatomok tömegében, mint a turisták a Nairobi piacon.
- Neutronokkal sugározták be a folyadékot, nem lehet, hogy a laboratóriumi neutronforrás neutronjai radioaktívvá tették az aceton szén és oxigén tartalmát? Így keletkezhet trícium, hélium-3 és neutronsugárzás is, aminek az energiája más lesz mint ami fúzióból származik.
- Azt az eredeti kísérletezők is elismerik, hogy a deutérium fúzióra jellemző energiájú neutronok NEM keletkeztek, fúzió tehát NEM történt, ezen kár vitázni, a neutron spektrum tévedhetetlenül jelzi hogy mi történt, 60 éve megbízható anyagvizsgálatokat végeznek az ilyen detektorokkal.
- Erősen kaotikus (NEM véletlenszerű, hanem kis behatásra hatalmasat változó) kísérleti feltételek mellett nem csoda hogy gondot okoz a pontos reprodukálás. A folyamat pontos lefolyása ismeretlen, a fúzió lehetősége ezzel a módszerrel teljesen elképzelhető (bár még NEM történt meg), ezért a kísérleteket mindenképpen folytatni kell.