#67
Tobb valtozata van, igy csak pongyolan. Az egyszerusitett valtozata, az desztillalt viz + kalium-karbonat megfelelo aranyban elkeszitett elegyet 200-300V-on (DC) galvanizaljak, ekozben a vizbol Oxigen es Hidrogen valik ki ami buborekok formajaban - tobbe-kevesbe durranogaz formajaban - probal tavozni. Mivel ez gaz halmazallapotu, a rajta athalado aram ionizalja igy a durranogaz a vizben begyullad. Az eredmeny, hogy felforr a viz es az goz formajaban tavozik amit mar energiatermelesre is fel lehet hasznalni. A dolog jellegzetessege pedig, hogy ahogyan melegszik a viz, ugy egyre gyorsabb es stabilabb lesz a folyamat, igy egyre tobb gaz fog fejlodni.
Ennek a megoldasnak a hatranya, hogy a buborekok begyujtasahoz nagy ionizacios aram kell, igy a hatasfoka meglehetosen rossz lesz, ezert vannak alternativ valtozatok is amelyek a buborekokat mas elven gyujtjak be magasfeszultseg es alacsony aramerosseg mellett.
Az egyik megoldas a lezeres begyujtas tukrokkel es prizmakkal, a masik az az ultrahanggal valo begyujtas. Az utobbihoz kell a kisebb teljesitmeny es egyszerubb a kivitelezese is, de mindkettonel tobb energia termelodik mint ami a bontashoz kell.
A folyamat kozben mellektermekkent He3 is letrejon, ami azert is furcsa mivel korabban azt hittuk, hogy a hidrogen fuzioja csak nagyon magas homersekleten es nagy nyomason kovetkezhet be, ezert a tudomanyos tarsadalom rakasztotta a "hidegfuzio" nevet. Ettol fuggetlenul a hivatalos neve az a buborekfuzio ill. a szonofuzio.
#67