#17
DVD-RAM-ot, mint olyan, meg lehet formázni mindenféle file-rendszerre, így FAT32-re, NTFS-re, UDF-re, ext3-ra, de használhatjuk hagyományos egymenetben írt hagyományos DVD lemezként is. Ez utóbbi esetet kivéve, gyakorlatilag merevlemezként működik és menet közben törölgethetünk róla kedvünk szerint file-okat egyesével, de akár komplett operációs rendszert is telepíthetünk rá (live-cd-s linux disztróknál valszeg össze lehet még azt is hozni hogy kapásból irogassunk a lemezre amiről bootoltunk...)
Olvasási sebessége ugye a DVD meghajtónktól függ , ez manapság 16x DVD sebesség körül mocorog, ami elméletileg 24 Mb/sec maximumot jelent , ami nem olyan rossz sebesség még akkor sem , ha egy oprendszert futtatunk róla. Írási sebessége szintén az írótónktól is függ, de a disc maga két féle sebességet támogat:
- 3x-os DVD írás, illetve
- 5x-ös DVD írási sebesség
ami, 4,5 iletve 7,5 mega/sec elmételi maximumot jelent.
3x-os sebesség mellett ~100ezer, míg 5x-ösen kb. 10ezer alkalommal lehet felülírni.. ami , ha valóban HDD-re tervezett file-rendszerre formattáljuk, valljuk be nem is olyan sok, különösen akkor nem, ha valóban állandóan használatban van. Ekkor (max.) néhány hónap folyamatos használat után gyakorlatilag dobhatjuk is a kukába...
Ezenkívül említésreméltó még a DVD-RAMok előrelátható élettartama is , amit legkevesebb 30 évre szavatolnak a gyártók (ha egymenetben írtunk rá adatot és nem nagyon bántjuk a lemezt) ezért archiválásra különösen alkalmas, márcsak azért is mert magneto-optikai ugyan, de hagyományos magnetizáció -így pl. egy lópatkó mágnes- nem tud benne kárt tenni, csak a DVD-RAM lemez lézerfeje képes az integritását, illetve a bitjeinek a polarizációját átállítani. (Nameg persze egy pajszer, vagy egy kalapács
#17
