remark#95
"...mert a Keynesian és post-Keynesian gazdaság a fogyasztás serkentéséről hires és egy szuperfogyasztó társadalmat idézett elő amelyben a legtöbb dologra amit megvetetnek velünk (erőss propaganda - reklámhadjáratok által) nincs szükségünk vagy csak ritkán..."
Es kinek az erdeke hogy ez a szemlelet legyen uralkodo a gazdasagban? Mert megintcsak nem az allam az aki azert lobbizott az elmult egy evszazadban hogy demokraciat felvaltsa a konzumerizmus...
Masreszt, vagy ehhez kapcsolodan pedig: Keynes vagy idiota volt, vagy idealista, vagy szimplan ugy hazudik mint a vizfolyas. Hogy beszelhet valaki pont az 20-as 30-as evekben termeszetes gazdasagi folyamatokrol? Komolyan az embernek lassan bicska nyilik ki a zsebeben a sok hazudozo vagy idiota kozgazdaszt hallgatva. Beszelnek itt a nagy gazdasagi vilagvalsagrol elmeleti szinten, de egyiknek se fordul meg a fejeben hogy valamelyik leirja hogy mi is okozta valojaban a vilagvalsagot. Ezert mondom azt, hogy ezek a nagy hires kirakatban pózoló kozgazdaszok egytol egyik bérenc-zsoldos kozgazdaszok, es jobb lenne ha csondben maradnanak.
"...mert valójában a hatékonyságunk nem növekedett megfelelően, hogy ellensúlyozza az elképesztő fogyasztásunk mesterségesen (politikailag) előidézett növekedését."
Mi koze a politikanak a fogyasztas fellenditesehez? Nem az USA kormanya volt az aki 1929 utan lemondott magatol arrol hogy demokraciat epitsen es helyette a kapitalizmusnak jobban kedvezo konzumerizmust valassza mint tarsadalomiranyitasi modellt, hanem a nagy cegek kemeny versenyben lenyomtak a kormanyt. Igen, lenyomtak. Mert sokkal jobb modszereket hasznaltak a tomeg manipulalasara. A kormany hiaba probalkozott logikus magyarazatokkal, a tomeg az orszag iranyitasaba valo bevonasaval, a tomeget tamogatasat hosszu tavon nem tudtak megtartani. Ellenben a cegek ugyesebben rangattak a tomeget, lasd 1939-es New York World Fair esetet, ahol a cegek komoly ellentamadast inteztek, es bemutattak hogy miert is a cegek azok amelyek felepitettek az orszagot, es miert nem a politika az. Bar ugyesen osszemostak a demokraciat a kapitalizmussal, es az egyik, technikai es gazdasagi eredmenyeket bemutato latvanyossagot Democracity-nek neveztek el. Nehany, a kampanyt kitalalo es tamogato nagyokos meg volt gyozodve arrol hogy a demokracia es kapitalizmus ily modon fonodhat ossze tokeletes harmoniaban. Hehe. A vilaghaboru utan indult be igazan a móka, es nem kellett hoza sok ido hogy az USA lakossaga raeszmeljen hogy atvertek, es megprobaljon visszavagni. Persze a kiserlet kudarcba fulladt, a 70-es evek elejen voltak utoljara latvanyos demokraciat elteto mozgalmak. Azota a demokraciara kudarckent godolunk, a kapitalizmusra meg sikertortenetkent. Mindenki eldontheti hogy ez igy van-e.