kvp#13
"Egyébként ha kicsi kondenzátorokat(akár házilag gyártottat) 10*10-es mátrixokba rakok, nem értem miért okoz gondot több Kbyte kivitelezése ilyen módon. Hát nem egyszerű de nem is lehetetlen."
Az ABC nevu szamitogep pont igy mukodott joval korabban, viszont azt meg papirszalagrol futtatta a programokat, tehat csak linearis vegrahajtasra volt kepes. Amikor a mernokok rajottek, hogy lehet kombinalni az otleteket, akkor kezdodott az egesz. Az elso teljesen programozhato gepet meg Konrad Zuse keszitette a II. vilaghaboru elott telefonkozpontokhoz hasznalt relekbol. Ezek utan eleg sokaig tartott, mire a tobbi mernok rajott, hogy ez a megoldas alkalmazhato az elektroncsoves rendszerekhez is. Erre vegul Neumann jott ra. Aztan egy kis ido kellett, hogy a forgodobos, majd ferrit memoriak helyett atalljanak az ABC-ben hasznalt kondenzatoros dinamikus memoriakra. (a Zuse fele gepben statikus ram volt, mint a mai cpu cache-ekben)
Az egyik elso ismert programozasi nyelvet a gorogok irtak le, es egy logo szeru megoldas volt, amivel primitiv mechanikus 'robotokat' lehettett programozni. (gyakorlatilag egy onjaro 3 kereku allvanyt, amit szinhazi kelleknek hasznaltak)
ps:
Ha valaki ma ranez egy frissen kiadott pic mikrovezerlo dokumentaciojara, akkor az utasitaslista pont igy nez ki, meg a formatuma is megegyezik csak pdf-ben adjak. Egyebkent az intel dokumentaciokban is hasonlo a formatum, csak azt senki nem olvassa, csak aki forditoprogramot vagy operacios rendszer keszit. (pl. a visual studio es a gcc fejlesztoi) A legeszerubb ilyen architektura a programozas muveszete uj kiadasaban talalhato, ahol egy risc-es rendszert irnak le ugy, hogy meg egy iskolas is kepes legyen gepi kodban programozni.