BlackRose#36
Említettem Wilhelm Röpkét... amikor olvasom, kb. 95% ok, 5% kérdéses, amikor Mises-t olvasom azt veszem észre, hogy Mises nem hisz magának és keresi, hogyan döntheti meg magát, amikor végre minden támadást átélt akkor leírja amit gondolt. Ezért szinte 99%-ban OK... míg Röpke esetében aki szintén nagyra becsült ember előttem és a klaszzikus liberálisok között érezhető, hogy nem dolgozott mindent komolyan ki, addig Mises-nél ez nem érezhető, ott látszik, hogy amiről egy mondatot is írt azzal valószínűleg hetekig vagy akár évekig is foglalkozott és tökéletesen tudja miről beszél, mert minden oldalról vizsgálta és méghozzá azzal a céllal, hogy ha nem jó képzelte el akkor azt felfedje mielőtt másokat férevezetne a nyers gondolataival). Nehéz ilyen szöveg olvasása után véleményt váltani főleg ha nincs semmi ami jobb magyarázatot adna. Neki az volt az alapelve, hogy "igen szeretem a liberalizmust, szeretem Adam Smith-et és John Locke-t is de az igazságot még jobban szeretem." ezért nem kevés esetben világított rá az általuk elkövetett hibákra... mint pl. Smith "labour theory of value" (amit pl. Marx egyenesen elfogadott és alapozott rá)... Mises egyszerűen szétrugta, hogy semmi sem maradt belőlle (persze a kollektivisták még mindég elhiszik - nem azért mert igaz hanem mert megfelel nekik). Fantázia világ.