#42
éppen az a baj a mai helyzettel, hogy sokan szolgaságként tekintenek a munkájukra. elmondom miért baj ez:
-a szolgának nem érdeke, hogy fejlődjön. az sok vesződség, látható kiút nélkül.
-a szolgának nem érdeke, hogy az ura fejével gondolkozzon. ezért sosem fogja megérteni, hogy hogyan lesz valakiből "uraság".
-a szolga nem mer semmit tenni az uraságok engedélye nélkül, mert még a végén megbüntetik.
és hogy hogyan kéne gondolkozni? nem, nem uraságként, aki majd mindent megold egymaga, segítség nélkül kimászik minden bajból, és mindent mindenkinél jobban tud. sokkal inkább inaslegényként:
-az inaslegénynek érdeke, hogy fejlődjön, mert van jövőképe. egyszer belőle is mester lesz, ha jól csinálja, amit kell.
-az inaslegény belegondol, hogy a mester mit miért csinál. ha nem érti, rákérdez. nem passzív munkaerő, hanem együtt él a munkával.
-az inaslegény lassan de biztosan maga is mer felelősséget vállalni és dönteni. enélkül sosem lesz belőle mesterember.
a magyar munkaerő nagyrésze fejben úgy osztja fel a társadalmat, ahogy te is tetted: szolgákra meg urakra. ha mesterekre meg inaslegényekre osztanák fel, sokkal közelebb lennénk ahhoz, hogy mindenki meg akarja tanulni a digitális eszközök kezelését. sokkal közelebb lennénk ahhoz, hogy végre ne nekünk kelljen a külső segítség, hanem kívülről kérjenek tőlünk segítséget.