bvalek2#64
1. Van több olyan gravitációs jelenség, amit kimutattak kísérletileg, Einstein elmélete megjósolta, Newtoné viszont nem. Ilyen pl. a geodetikus precesszió, a Merkúr perihélium vándorlása, (teljesen ismeretlenek newtonnál), a fénysugár elhajlása a Nap közelében (newton rossz eredményt ad).
2. Nem én vetettem fel a rejtett változókat, hanem többek között pl. Einstein. Ő sem szerette a bizonytalansági elvet, ahogy te sem. Végül kísérletileg kimutatták, hogy nem volt igaza, a bizonytalansági elv valóban véletlenszerűséget jelent, a világ nem determinisztikus. Még Einsteinnek sem lehet mindig igaza...
3. A matematikában az a szép, hogy azt találsz fel amit akarsz, ha logikailag konzisztens, el fogják fogadni. Nem kell igazolni kísérlettel vagy megfigyeléssel, mint a fizikában.
Ha Gödel nemteljességi tételére gondolsz, annak nem sok köze van a végtelen fogalmához. Arról van szó, hogy nem lehetséges olyan matematikai elméleti modell, ami egyszerre teljes és ellentmondásmentes:
- Ha a modelled ellentmondásmentes, lesznek benne olyan kijelentések, amik igazak, de nem következnek az axiómáidból, tehát nem lesz a modell teljes.
- Ha a modelled teljes, tehát minden igaz állítást belefoglalsz, be fognak csúszni hamis állítások, tehát a modell ellentmondásmentessége sérül.
Ezek miatt nem lehet axiomatizálni az egész matematikát. Hogy jön ez ide egyébként?