Véleménnyilvánítást kérek, erről a sokakat megosztó témáról.
-
tirpitz #39 Nézd, én még szerencsére nem voltam ilyen helyzetben, de:
- mielőtt valakivel közlik, hogy halálos beteg; van x napja-hónapja hátra, azért azt (remélem) kétszer is leellenőrzik.
De ha nem:
- ha valakivel közlik, hogy van x napja hátra, azért elmegy egy másik dokihoz is vizsgálatra [ismerősnek amputálni akarták a lábát, elment másik orvoshoz, azóta is 2 lába van...]
De ha nem:
Ha valakivel közlik, hogy van x hónapja hátra, mert pl rákos, attól ő még simán hazamehet, és végezhet magával, ha akar. Eutanázia csak a végstádiumban lévő betegeknél jöhet szóba, akik fizikailag képtelenek végezni magukkal. És senki nem kérné a halálos adag morfiumot csak azért mert azt mondják neki, hogy meg fog halni, csak akkor ha pl. már elviselhetetlen fájdalmai vannak.
Hippokrátészi eskü szép dolog, de én nem hiszem hogy egy többezer éves hitvallást ennyire szigorúan kéne értelmezni. Vagy ha igen, akkor a "ne árts" utasítás miatt ne lehessen megműteni valakit csak azért, mert fel kell közben vágni? Orvosok tegyék le az esküt, gondolkozzanak el rajta, de azért Hippokratesz óta eltelt egy kis idő, ami alatt változott a morális értékrend (pl. nem hajigálunk le csúnya csecsemőket a Gellért hegyről).