• jazzy
    #98564
    Ugye? Voltunk nyaralni Hajdúszoboszlón tavaly nyáron és a szállásunktól nem messze volt egy pici étterem, meg a főút mellett ilyen nagy zsúfoltak, elmentünk a nagyokba is, de fele annyira sem éreztem jól magam, mint a kicsiben.

    Egy ilyen 60-as pincér volt, nem volt az a kifejezett skatulyából kihúzott fazon, de olyan barátságos volt és emberi, ajánlgatott nekünk, beszélgetett velünk, de pont olyankor, amikor nem volt tolakodó, mesélt valami rövidet amíg vártunk az ételre, megkérdezte ízlett-e, mondta, hogy jöjjünk holnap is várni fog minket. 1 hetet voltunk és ahogy mentünk a strandra útbaesett az étterem, előtte mentünk el, 2 alkalom után mindig köszönt nekünk amikor mentünk és mondta, hogy vár minket visszafele egy jó sültre :D

    Kérdeztem tőle, hogy lehet-e üdülési csekkel fizetni, erre: "Engem úgy tanítottak a szüleim, hogy mindent el kell fogadni amit jó szívvel adnak" :D