-
HisF8 #98347 Ha egy jelenségnek van egy indeterminisztikus leírása, attól még adható neki determinisztikus leírás is, és maga a jelenség is lehet determinisztikus. Viszont, ha egy jelenségnek van egy determinisztikus leírása, akkor attól még, hogy adunk akármennyi indeterminisztikus leírást róla, maga a jelenség biztosan determinisztikus marad.
Nem vagyok benne biztos, hogy a fenti megállapítás helyes-e. Ha egy leírás helyességén jóslási képességét értjük, akkor azt hiszem igen, mert az első esetben még csak annyit jelentene, hogy kis hatékonysággal jósló elméleteink vannak (noha nincs kizárva, hogy a jelenség véletlenszerű, és nagyobb jóslási hatékonyság nem is érhető el). A második esetben mivel megvan a tökéletesen jósló leírás, ezért akármennyi rosszabb hatásfokkal jósló leírást készíthetek még, magáról a jelenségről tudhatom, hogy adható pontosan jósló leírás, azaz a jelenség nem véletlenszerű.
Viszont azt nem látom, hogy magáról az adott jelenségről kijelenthető-e valaha is, hogy biztosan determinisztikus, hiszen ez a tökéletes jóslás minden esetre gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Ekkor pedig ami marad, az egy nagyon jól közelítő (determinisztikus) leírás - ugye az indeterminisztikusnak hitt jelenségeknél maga a leírás is indeterminisztikus lesz. Kicsit úgy tudom szemléletessé tenni, hogy a valóban/magában determinisztikus jelenség "pontszerű" értékkel bír, míg a valóban indeterminisztikus egy kör jellegét mutatja, amin belül bárhova kerülhet. Mint egy előre kilyuggatott, és kemény anyagból készült darts tábla vs. egy lyukak nélküli, de lágy anyagúhoz képest. Az első eset szakaszos, a második folytonos. A determinisztikus világ olyannak tűnik, hogy mindig sikerül ugyanabba a pontba dobni, mert a szomszédos pontba nem tud belefúródni a nyíl, és ezen az sem változtat, hogy két "szomszédos" pont közé bármekkora szakaszt (végtelen nagyot is) "be tudok nagyítani", mivel a nyíl maga "átugorja" ezeket a szakaszokat. Egy determinisztikus világban nincs "szórása" a nyílnak. Viszont azt, hogy valójában milyen a világ szerintem nem lehet eldönteni, egyik sem tűnik képtelenebbnek a másiknál, és soha nem lehet detektálni, hogy van-e szórás, mert a pontszerűséghez végtelen nagyítás kéne. Az persze világos, hogy ettől függetlenül jelenségeknek tökéletes determinisztikus leírásai adhatóak, hiszen rögzített "nagyításban" megállapítható, hogy nincs szórás.