• tigeroo
    #95852
    pl. a kádár korszak végére 5kg/év/főről megtízszereződött a cukorfogyasztás

    Az utóbbi évtizedekben szinte zéró Ft-ot költötem az állam által (bocs a TB-n keresztül általam)támogatott gyógyszerekre, vagy vettem igénybe az egészségügy szolgáltatásait. Viszont a TB-adó mellett havonta 10 ezer Ft-okat költök nem támogatott "étrnd kiegészítőkre", "gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekre" (az az államilag nem támogatott GYÓGYSZEREK-re).

    Nincs ezzel semmi gond, szivesen vagyok karitatív ilyen formában, mert tudom, hogy így tényleg a rászorókhoz megy a pénzem.

    Másrészt ez a rendszer nincs jól, nem csak a cukor, de a dohányzás, vagy akármi tudatos egészségrombolás nem jár olyan következménnyel, hogy azt mondják, hogy akkor szorri te fizes többet, mert előbb utóbb valózínűleg a társadalomtól is többet kérsz majd.
    Hiába hívják azt a rendszert, ami van egészség, meg társadalom biztosításnak, nem valódi biztosításként működik. Nincs következménye annak, ha TUDATOSAN leszarod a dolgokat.
    Ha egy magánbiztosítóhoz elmész és mondjuk külföldi utazásnál biztosítást kötsz, akkor emgkérdezik, hogy mondd extrémsportolsz-e? Ha életbiztosítást kötsz, akkor megkérdezik, mond kávé/cigi/stressz/betegséghajlamosító faktorok hogy vannak?

    Na ez az állami rendszerben nincs.
    Amikor én nagymellénynnel, úgymond felnőtt módra pöfékelem a füstöt, azzal gyakorlatilag kinyilvánítom, hogy leszarom más nyomorát, mennyi melójába telt amíg összekuporgatta azt a pénzt, amit aztán a TB-be/adóba befizetet.