Fbn Lx#9331
mondjuk alapból eléggé valós a szituáció.
megy a fehér ember az utcán éjszaka, és beleköt az ártatlan romába, aki természetesen EGYEDÜL van, és BÉKÉSEN sétálgat, de a fehér ember gondol egyet és viperával ráver a magányos cigányra aki éppen munkából hazafelé tart.
de akkora állóképessége van a kitartó romának, hogy miközben javában verik a fejét, ő simán előránt egy kést és beletolja az oldalamba, azzal a kiáltással, hogy 'maggammal viszlek, ha már meg kell halnom!'
