Fbn Lx#7037
én magam nem füvezek, és soha nem is fogok, de azért tudok róla elég sokat.
Hozzátéve, hogy anya olyan helyen dolgozik, ahol bizony megfordulnak, és szokott mesélni.
Azt kell mondjam, hogy igazából változatosan hat az emberekre, és nem feltétlenül a mennyiség számít, hanem a szervezet toleranciája, és a lelki állapota.
Így hosszútávú hatásai a mentális betegségektől a teljes ártalmatlanságig bármi lehet.
tapasztalat, hogy a jamaikai négerek, és a fehérek, akik a raszta életmódot folytatják, egy idő után már kb. együtt élnek vele, és hosszútávon sem épülnek le. A szívásnak is megvan a módja. Például a cél is sokat számít, hogy mire állítja rá az ember a tudatát, hogy azért szív hogy kiüsse az agyát és full felhőtlen idiótaság, vagy azért, hogy elmélkedjen a haverokkal, és jókat nevessen.
a csöves cigányokkal, meg az egyébként is lelki problémás emberekkel rossz a helyzet.
Hallottam pl. olyan srácról, akinél 5 év füvezés után beütött az az állapot, hogy nem mert kimenni az utcára, és nem mert bemenni egy boltba sem, olyan szinten üldözési mániája és szorongása volt. Még elmondani sem mert senkinek semmit, mert nem bízott meg az emberekben.
Egyik haverom rendes gyerek volt, mondjuk alapból nem volt egy agytröszt, de mióta füvezik, azóta bambul, és még lassabban beszél, idiótán képzi a hangokat.
Szóval legtöbb a negatív eset, de ez nem azért van, mert a fű gonosz, hanem mert az emberek egyszerűen nem tudják használni a füvet itt Európában. Meg kell adni a módját, tessék a rasztáktól tanulni ^^
A fűnek megvan az a tulajdonsága, hogy a pesszimista, negatív világszemléletű emberek esetében (amiből itt Mo-n több van) a negatív hatásai érvényesülnek.
szóval nem olyan mint az alkohol, nem arra való, hogyha szar kedved van felvidítsd magad. Ha szar kedved van, akkor csak kiütöd magad vele, és azért látni ennyi leépült füvest, mert sajnos itt ez a gyakoribb.
