-
#49706
Ah, ilyen nekem is volt. A kar elalvás is megesik, de valahogy ezek csak "kellemetlenek". Nekem a "legjobb" élményem az volt, amikor kurvára beteg voltam, de abszolút nem volt lázam lefekvés előtt, sőt, szinte alacsonyabb volt a normálnál, aztán pár óra alatt felment 40 köré, és egyszerűen arra ébredtem, hogy rázkódok mint egy epilepsziás és nem tudom kontrollálni magam, illetve kurvára fázok. Aztá' próbáltam volna megmozdulni, de egyszerűen nem ment, támaszkodni akartam a kezemmel és egyszerűen összecsuklott. Végső esetben átkiabáltam anyának a mellettem levő szobába, odajött, valahogy felültetett, aztá gondoltam felállok és összeestem. :D Jó, ment egy darabig a dolog, anya közben hozott lázcsillapítót, mert valahogy sikerült megmérni a lázam, de az is érdekes folyamat volt, aztá gyógyszer be, majd betakart. Én mondom fázok. Nem kicsit, NAGYON. Rámrak mégegy takarót. Mindig fázok. Hozott egy másik, még mindig fázok. Aztán oda jutottunk, hogy 5 (!) téli takaró volt rajtam, amikor kicsit elviselhetőbb volt. Aztán kezdett kicsit múlni ez a rángatózás dolog, és próbáltam volna lecsillapítani magam, és tök szar érzés volt, hogy kimondottan próbálom "leszorítani", lenyomni minden végtagom, azok meg ugrálnak felfele. :D
A másik kellemes esetek közé meg azok tartoznak, hogy volt egy időszak, amikor nagyon mélyen álmodtam, és ilyen tök lehetetlen dolgok történtek meg velem. Volt olyan, hogy álmomban leéltem több évet, minden napot részletesen, ugrás nélkül, és reggel kb. úgy keltem fel, hogy hol a faszba vagyok. :D A 'mély álom' meg olyan szinten is megnyilvánult, hogy ilyen rohadt érzelmes volt, illetve úgymond amit megéltem, azt úgy éreztem, mintha valóság lenne. Volt olyan álmom, amikor álmomban kínoztak, kis szikékkel felvagdaltak élve, és reggel ilyen lelki terrorban voltam. Azért is, mert úgymond lélektanilag nagyon megviselt és mélyen átéltem, másrészt meg azért, mert álmomban úgymond éreztem a fájdalmat ahogy vagdalnak, és nem az az átlagos tompa, kellemetlen érzés, hanem olyan volt, mintha tényleg megtörtént volna. Persze gondolom ezt így nehéz elképzelni, azóta már nem is álmodok faszságokat szerencsére. Csak tudjátok volt már olyan álmom, hogy mittomén, lezuhantam valahonnan, azt ott fetrengtem meg összetörtem magam, és ott is úgymond benne volt az álomban a fájdalom, de nem igazán éltem át, nem igazán volt szar az az álom, csak olyan kellemetlen. Meg reggel nem éreztem úgy magam, mintha tényleg leéltem volna. :D