#32864
:)
Nagyon sokáig nem volt ez így. (Most már bánom is nagyon.) De igazából nincs mit veszítenie az embernek. És ez tényleg így van. Olyan mintha úgy menne be az ember a kaszinóba, hogy nem veszíthet. Forgat egyet a ruletten és vagy semmi vagy nyer. Nekem is sulykolnom kell még magamba ezt a gondolkodás módot mert azért bennem is van egy kis félsz még.
De miután olyan dolgok történtek velem, hogy hihetetlen, már nem filózok azon, hogy féljek.
Pl. egyszer egy elég cikis helyzetben mentem oda egy lányhoz (már volt előzmény). De úgy álltam a dologhoz, hogy ciki-ciki nem érdekes úgy sem találkozok vele soha többet. (nyaralásból jöttünk hazafele) A lényeg, hogy nem jött össze a dolog. Úgy voltam vele, hogy mind1. Erre szeptemberben először jöttem vissza pestre, hát a vasútállomáson nem összetalálkoztunk.... :D Pedig még csak nem is debreceni volt a lány. Azt már nem is mondom, hogy ugyanabba a kocsiba szólt a jegyünk és ha valamelyikünk egy számmal más helyjegyet kap akkor egymással szemben ültünk volna. :D Előtte soha nem találkoztunk és utána sem... Nem hiszek a sorsban de, hogy ez nem véletlen az is biztos. :D
#32864