#31772
volt nekem egy másik Eta nénim is, már felsőben. :D magyar tanár volt, nem volt ilyen nehéz súlyú mint a napközis Eta néni, szerettük igazából, mert mindíg mesélt sztorikat magyar órán, meg poénkodott, de ha kellett akkor kettécsapta naplóval a tanári asztalt.
volt nekem egy másik Eta nénim is, már felsőben. :D magyar tanár volt, nem volt olyan szigorú, mint a napközis Eta néni. szerettük igazából, mert mindig mesélt sztorikat magyar órán, meg poénkodott, de ha kellett akkor kettécsapta naplóval a tanári asztalt. úgy látszik az Eta nénik mind szigorúak. :D én azt a tanárt bírtam nagyon, aki ha kellett rendet rakott az osztályban 2 pillanat alatt, de poénosan adta elő az anyagot, jó kedvvel, szeretettel. nem befásultan, unalmasan, leszarom stílusban, mint valami nem is tudom mi. hát igen, tanáron is múlik egy óra minősége, hogy azt jó kedvvel várják a tanulók, vagy totális utálattal.
középsuliban a matektanárom nagyon jámbor volt, egyáltalán nem volt szigorú. de annyira unalmasak voltak az órái, hogy óra előtt szinte mindenki megágyazott magának. és amikor jöttek a 100 éves fa viccek, akkor kész. ott vége volt mindennek, ilyenkor mindenki máshogy élte meg a dolgokat. :D az egyik osztálytársam kiesett a padból a röhögéstől, annyira lefáradt, a másik meg Jurassic Parkosat játszott a tollaival. szörnyű volt minden matek óra. :D legjobb mikor kiránduláson bemondta, hogy "haladjunk haladjunk nehogy a hal adja a másikat". már fizikailag fájtak a viccei. :D
#31772