• Dick Riddick
    #29857
    Szeptember végén jöttem ki, a bátyám már régebb óta kint volt. Már a repülőtéren azzal fogadott, hogy nem rózsás a helyzet. Hónap elején az építőipar (Európa leggyorsabban fejlődő városainak egyike Dublin volt) egyik napról a másikra teljesen leállt. Megálltak a daruk, visszamondták az összes megrendelést, teljesen nullára leállt. Egyelőre úgy néz ki 2-3 évig majdhogynem csak 1-2 családi ház tervezés jut az összes építőirodára. Tucatjával szűntek meg a kisebb tervezőirodák, és elkezdték kirúgni a dolgozókat. Bátyámnak körülbelül még két hónapig van munkája. És nincs is lehetőség.
    Én egy-két rövidebb alkalmi munkát találtam, semmi komolyat. Egész Dublint bejártam. Egy sima kitchen porter munkához (konyhai segéd) minimum 3 év gyakorlat és folyékony, perfekt angol kell. Anélkül nem is beszélnek veled. A legeldugottabb "Tölgyes" kiskocsmában szintén ilyen követelményekkel lehet szembesülni. Szó szerint kicserélik a külföldieket Írekre. Én laborban dolgoztam előtte, de szakmában nem tudtam már kint elhelyezkedni. Azért is néztem egyszerűbb munkák után. Lényegében csak a pénzem ment el, és nagyon elrontotta a kedvem. Mehetek haza újrakezdeni az életemet. És ez most nem az én hibám. Nehéz, mit mondjak, nehéz.
    Év elején ha kijöttél, maximum két nap, és volt munkád. Minden ajtón álláshirdetések, tudom, mert jártam kint 2007 vége felé.
    Március után már 2-3 hét alatt lehetett általánosan munkát találni, nyár végén már 1-2 hónap volt. Jelenleg az esély kb. 0.
    A világválságról nem tehetek, egyszerűen rossz volt az időzítésem. De akkor senki sem gondolta még, hogy milyen következményei lesznek annak a bizonyos tőzsdeingadozásnak.
    Bad Luck. Majd jön jobb.