-
#22569
Áprilisban este egy igen nagyot biciklivel. Konkrétan nem tudtam lábraállni. Másnapra picit jobb lett, már tudtam sántikálni, egyértelműen nem volt törés, szalag húzódott csak (van tapasztalatom sajnos). Eltelt két hét és már elég szépen tudtam járni, de azért a biztonság kedvéért elmentem dokihoz.
A faszi megtapogatta, majd közölte, hogy rendbe fog jönni, ő nem röntgenezi meg és ultrahangra sem küld...
Eltelt 5(!) hónap. Simán jártam, de még mindig bizonyos mozdulatokra olyan érzékeny volt, hogy ha egy adott irányba fordult a bokám, akkor kb. összecsuklott a lábam alattam, annyira fájt. Mivel a fájdalomküszöböm igen magas, baromságokért nem szoktam feleslegesen nyavajogni, visszamentem a dokihoz, hogy nézzen már rá.
Hétfői nap volt, de a betegfelvételnél azt mondta a hölgy, hogy mennjek szerdán, mert akkor lesz ott a prof, aki húdeszuper meg mennyirenagyon ért hozzá és ő a lgejobb, esstébé, esstébé...
Oké, visszamentem szerdán.
Behívnak, a doki sehol, az asszisztensnőnek elmondtam, hogy mi történt, és hogy szeretnék egy ultrahangot, mert egyértelműen valamelyik szalaggal van gond. Ő suttogva mondta, hogy jajj, ilyet ne mondjak, a doktor úr nem szereti ezt, majd ő megmondja, hogy mit kell vele csinálni, mert ő ért hozzá.
Oké.
Bejön a faszi, elmondom neki is, hogy mi a problémám. Konkrétan majdnem 6 hónappal a baleset után is néha sntítok, bizonyos mozdulatokra elviselhetetlen fájdalom a bokánál, ilyenkor szinte elesek, stb.
Faszikám odajön, megtapizza a vádlim, majd közli, hogy akkor elküld RÖNTGENRE(!!!!). Finoman megpróbálom megjegyezni, hogy "izé, de uram, hát nyilván nincs és nem is volt eltörve a lábam"
és próbáltam a z ultrahangra terelni a szót, de ő hajthatatlan volt. "Nem baj a biztonság kedvéért megröntgenezzük."
Oké, gondoltam magamban, akkor majd ha ő is látja, hogy a röntgen nem mutat semmit, nyilván más okot keresünk.
Röntgen - nem mutatott semmit természetesen. Doktor úr meg is állapította, hogy igen ht ez nem volt sem repedve, sem törve.
És hozzáteszi:
"Tulajdonképpen úgy gondolom, hogy ilyen mindenkivel történik, mindennapos dologról van szó, abban sem vagyok biztos, hogy ez az esés miatt fáj, ha nem múlik el pár hónap múlva, akkor jöjjön vissza..."




Mivel elég tisztelettudó embernek tartom magam (kivéve: sg fórum :p), ezért inkább nem mondtam meg neki, hogy hova mennjen el a mr. nagyonhozzáértő kedves professzor úr a diagnózisával...
Egyébként általánosságban az a tapasztalatom, hogy a segészeten / traumatológián a dokik 99,9%-ának FINGJUK nincs, hogy hogy kell kezelni egy sportsérülést. Tehát azt, amikor te tényleg keményen sportolsz és lesérülsz.
