Hymtozis#19119
"Nyugodtan sétálgatok akár a háztető szélén is."
Szoktam, de leginkább azért nem félek, mert elég sok alkalom volt, h hozzászokjak, és elég sokat mászkálok/ugarálok pl.: épületeken, és épületekről. És nem azért van, mert még nem jártam rosszul... Estem már le fáról, épületről is, égettem már meg a kezem (piromániás vok, de semmi maradandó), és ütött már el elég csúnyán autó is (kettő egyszerre). Szval tudom mien a rossz... de elég "bolond" vok, h ne féljek annyira, viszont vannak határok. Ha tudom, h vmire "még" nem vok képes, akk annak nem kezdek neki.