• molnibalage83
    #127185
    Az pl. oké, hogy nem kötelező 2 évente telefont venni, de amikor az eszközöket adott élettartamra tervezik, nincs sok választásod - egy átlagos csúcstelefonban az első év után sorra kezdenek degradálódni illetve teljesen elbaszódni alapfunkciók. Legutóbb egy ájfón hetesem volt, egy év leteltével először ugye az aksi hal le gyorsan, aztán előjött az, hogy fagypont alatti hőmérsékleten egyszerűen kikapcsol, aztán a hangszóró lett szar és csak kihangosítóval tudtam kommunikálni, meg ugye a töltő csatlakozója altatt is nagyon hamar szétcsesződik a kábel, a hozzá adott fülhallgatónak nagyon könnyen megtörik a kábele, az érintőkijelző veszít az érzékenységéből, az ujjlenyomatos felnyitás szintén egyre frusztrálóbban működik, aztán még volt pofájuk szoftveresen megoldani azt, hogy ahogy nő az aksid élettartama, úgy csökkenjen a processzorteljesítmény és lassuljon a telefon - így majd aztán méginkább érzed, hogy sebességben mennyivel jobb a következő generációjuk.

    Hát, akkor ezúton gratulálok minden almást telefont használónak. Akkor ez a méregdrágán a szart szinonímája akkor. Nekem a 7 éves Samsung Galaxy minim két jack dugó cserét kapott és ennyi. Működőképes maradt. Csak a bibi az volt vele, hogy teljesítménye mitt lett kb. használhatatlan, mert értelmezhetetlenül lassú volt régi szemmel is netezésre. És persze 3-as Andriod sem ment rá. Pedig volt az -12 fokban bringázva is használva.

    De basszus ma 40-50 ezer HUF-ért olyan telefonok kaphatóak, aminek tudását az átlagember ki nem tudja használni és sok-sok évig jók. A céges telóm is 3 éves volt és semmi baja nem volt. Pedig én nem tettem mindenféle tokba, csak bevágtam a táskába és kész. Bringázás közben kabát mellényzseb vagy nyáron hátizsák oldalzseb. Esett rá az eső, sütötte a nap, ami kell.

    Szóval úgy összességében a gyártók, meg a marketingesek masszívan sárosak. Itt külön kiemelném a marketinget, hogy milyen baszott nagy hatása van a tömegek viselkedésére egy jól szervezett marketingkampánynak. A másik tényező az eszközök rövid életciklusában (nem csak az elektronikai eszközökében, de pl. autóra, ruhára is igaz), hogy szociális nyomás nehezedik rád, hogy a korszerűt használd. Mert ez például a vagyonodat és a státuszodat reflektálja, meg a marketingesek összekötik őket egyfajta identitással és életérzéssel.

    Milyen terméknek van rövid életciklusa? Csak annak, amit ostobán használ a felhasználója.

    A régi számítógépeimet mind továbbadtam és mindegyik megérte a 7-10 éves kort. Még a bringámat is túladtam, a 18 éves montit meg elajándékoztam úgy, hogy csak javítani kellett kicsit rajta.

    Éppenséggel 10+ éve volt az, hogy 10 év alatt elfüstölt vagy 5 db HHD-m. 2008 óta összesen 1 db, de az sem elfüstölt, csak érdekes hangokat hallatott magától és 1 év után, mikor egyszer elvesztette a Win7 és reboot után látta csak, akkor vettem helyette egy újat.

    A régi monitoromat elajándékoztam, mai napig működik. A mostani monitorom is 5+ éves.

    Az én tapasztalatom az, hogy a termék rövid életciklusára azok a balfaszok panaszkodnak, akik csesznek törődni velük. Pl. egy ismerősöm évekig nem takarította ki a mosógépét, amit lakótársával (szintén csaj) közösen használtak. Hát, amit abból kiszedtem, nem volt semmi. De az előző lakásban is a bérlő egyszer nem takarította ki szerintem mosógépet. Rozsdás zsanérok, és olyan sár szerű izé lerakódva a gépen. És akkor csodálkoznak, hogy nem jó vagy tönkremegy.

    Én speciel a füllhalgatókat leszámítva, amit egyre vékonyabb kábellel gyártanak azt látom, hogy minden cuccom egyre tovább húzza. Ja, hogy én rendet tartok és figyelek rá? Ennyike.



    Még egy aspektus amit érintenék, hogy a hasonló naiv aktivisták gyakran a felelős pozíciókat elfoglalók gonoszságát jelölik meg okként, mivel ugye kurvára nem értenek semmit az egészből, felfestik azt a narratívát, hogy ó, ha már mindenhol szélerőmű meg napelemfarm lenne, meg ha mindenhol csak lebomló alternatív csomagolásokat használnánk, stb. stb. - mintha mindez csupán szándék és őszinte akarat kérdése lenne, és csupán a hazug politikusok és profitorientált cégvezérek mentalitásával lenne itt baj. A legtöbb esetben az a helyzet, hogy a világ praktikus szempontok alapján szerveződik, és az általuk támogatott alternatív megoldások több embert ölnének meg rövid és hosszútávon is, mint amennyit megmentenének. Annyi kilojoule-t, ami közel 8 milliárd ember igényeinek a kielégítéséhez szükséges, észszerűen jelenleg fosszilisból, és remélhetőleg egyre nagyobb arányban atomból lehet felszabadítani. Annyi, és olyanfajta élelmiszert, ami nagy tételben biztonságosan előállítható, szállítható és tárolható, tehát alkalmas egy olyan infrastruktúra keretein belül való alkalmazásra ami képes megetetni közel 8 milliárd embert, sokszor csak műanyagba csomagolható. Sokan nem képesek felismerni azt, hogy a dolgok előállításának mekkora költsége van. A zöldek az ideák világában élnek, és amíg nincs zöld program ami kifejezetten praktikus megfontolások mentén működne, addig sajnos halálra van ez ítélve.

    Ha olcsó és tiszta áram van, akkor szinten minden van. De ameddig olyan viccerőművek a népszerűek, amik, addig nincs remény.