#111037
Amikor a folyó normál szintjét is gátazni kell, akkor már elég fura helyzetek fordulnak elő. A kiegyenesített folyók átlagos szintje (és onnan a kilengés) pedig folyamatosan emelkedik, mert a hordalékot az aljára rakja le (plusz a városok területén egyre keskenyebb helyre szorítják a növekvő vízmennyiséget), nem a kanyarok külső peremére és az ártérbe, mint egy kanyargós folyónál, ahol pár évtizedenként változik a folyó medre - többször előfordult Duna menti településekkel a 18-19. században, hogy egyik évről a másikra a Duna túlpartjára kerültek. Kotorni pedig csak egy bizonyos szintig lehet.
A Pó mentén (amit ugyanakkor, ugyanannak a személynek a tervei alapján kezdték szabályozni, mint a Tiszát) már vannak olyan városok, ahol a folyó az átlagos városszint fölött pár méterrel folyik, gátak között. Ezt akkor még nem látták, nem számolták ki, hogy mi lesz ~100 év eredménye.
A Tiszánál az az eredmény, hogy az Alföldet már jó ideje öntözni/csatornázni kell, sivatagosodik, viszont ez alatt az idő alatt Ukrajnával együtt Európa legjobb, legnagyobb búzatermő vidéke volt - és erre volt szüksége akkoriban az országnak. Valamit valamiért, viszont lehet, hogy ma már nem a gátak végtelen emelése a jó, hosszútávú megoldás, hanem vissza kellene engedni a folyókat a régi útjukra - kérdés, hogy mennyire fontos a hajózhatóság, kiváltható-e az áruszállítás vasúttal, repülővel.
#111037