Fbn Lx#106453
egyrészt, használni nem használ - nekem nem éri meg a vesződést az, hogy beoltassam magam. volt már részem hányós-fosós járni nem bírós influenzában jó néhány alkalommal életem során, és utólag is azt mondom, egyik ellen sem oltattam volna be magam. a hideg kiráz a gondolattól, hogy beletolják a szarjukat a testembe, rohadtul irtózom az egésztől. már kisgyerekkoromban is falfehér és lila árnyalatokat vettem fel, amikor "szurit" akartak nekem adni. úgy emlékszek ezekre az alkalmakra mint kész terrorcselekmények.
másrészt nem szeretnék egy olyan extra kórokozóval, még ha legyengített is, mesterséges úton találkozni, amivel egyébként nagy eséllyel egyáltalán nem is találkoznék. vagy abban a mennyiségben amivel találkozok vele, magamtól is legyőzném, mióta tisztességes immunrendszerem van. valahogy nem foglalkoztat az egész, a kockázatot vállalom. erre tekintettel számomra az ártás kategóriájába megy át inkább - elhiszem, hogy az alkalmazott higanyvegyület ártalmassága kísérletileg nem bizonyított, ennek ellenére ösztönösen tartózkodom tőle, és nem bízom ezekben az eredményekben pusztán azért, mert olyan emberek, akiknek ilyen végzettségük van és állítólag értenek hozzá, azt mondják.
