Neil Adams tudományos elmélete és a fenti képen látható bizonyítása, miszerint a kőzetbolygók keletkezesésük után növekedni kezdenek, egybevágósági transzformációt mutat az univerzumunk téridejének expanziójával.
A földhöz ...
...hasonlóan beleértve az egész univerzumot is minden állandó relatív növekedésben van. Kivéve azokat az egzakt gócpontokat, amelyek a téridő egy másik formáját képviselik... ezek a fekete lyukak. A fekete lyukak egy inverz téridőbe vezetnek át, egy éppolyan valóságba mint amilyenben most is vagyunk, mivel azonban a téridő relatív a belső méter pedig kitágul akkor mikor zuhanunk bele közel fénysebességel a fekete lyuk belsejébe. Amint a fénysebességet átléptük a mögöttünk hagyott univerzum összeszűkül egy parányi szinguláris ponttá és a velünk szembelévő fekete lyuk kitágul egy hatalmas univerzummá. Ekkor csöppentünk bele egy fehér lyuk belsejébe. Egy keletkező Nap, vagy másik égitest belsejébe amelyet a "külső" univerzum fekete anyaga táplál növekedésében. Einstein relativitás elméletét követve. A fénysebességet elérő anyag számára az idő megáll, az azt túllépő anyag számára pedig a cselekménysorozat visszafele játszódik le. A fekete lyukak belsejében tehát egy komplex inverz téridő helyezkedik el és univerzumunk széle is egy ilyen komplex inverz téridőbe nyúlik át. Az idő múlása relatív annyiszor gyorsabban telik egy teridőben amennyi a másik téridőhöz viszonyított térfogtat és sűrűség deltája. A fekete lyuknak tkp. végtelen sűrűsége van ezért az idő benne már végtelenszer gyorsabban, hanem visszafele ketyeg. A fekete lyuk tehát maga féreglyuk.