arrakistor#44
Van némi vulkanikus aktivitás a Vénusz felszínén, de a hőség, amely még a Naphoz kétszer olyan közel eső Merkúrén is túltesz, a légkört alkotó sűrű széndioxid évmilliós (évmilliárdos) üvegházhatása miatt van. A Vénusz lassabban fordul meg a saját tengelye körül(-243 nap) , mint a Nap körül (224 nap) ráadásul minden más bolygóhoz képest visszafele (!) forog a tengelye körül, ezért a két delelés között ~230 nap telik el, mégsem hűl lejjebb a hőmérséklet a sötét oldalának pólusán , mint az átellenes pontjának egyenlítőjén, délben. Gyakorlatilag minden pontján 470 fokos hőség van rajta. Amin az ólom és ón megolvad. A kénsaveső a talajraérve azonban nem tud semmivel sem reakcióbalépni az oxigén közeg hiánya miatt, mivel a széndioxid légkör a kénsav reakcióit nem táplálja, hanem elfojtja. A kénsav a vulkánokból származó kéndioxid magaslégkörbejutásával keletkezik , amikor ott heves, tartós és állandó villámcsapások között a légkör átalakul elsőlépésben szén-szulfiddá és oxigénné CO2+SO2 => CS+2O2 majd a maradék oxigén hamarosan kén-trioxiddá és némi ózonná alakul..
2SO2+O2 => 2SO3 , a jelentéktelen mennyiségű vízpárával pedig gyorsan kénsavat alkot az instabil kovalens kötésű kén-trioxid : H2O + SO3 => H2SO4 . Keletkezik még jelentéktelen mennyiségű kénessav is. (H2SO3)