halgatyó#102
Pár számadat, nem vagyok mezőgazdasági szakember, ha tévednék valamiben, lehet kijavítani.
A búza 1 hektáron 50 mázsát (magot) terem, ami km2-enként 500 tonna.
A kukorica mag-hozama tudtommal hasonló nagyságrendbe esik.
Ha a zöldtömeget vesszük (mindet ami nem mag) akkor becslésem szerint a fenti adat 10 szeresével lehet számolni: legyen 5000 tonna/km2.
Magyarországon a napenergiából 1 m2 víszintes, nem mozgatott felületre kb. 2400 MJ (Mega-Joule) energia esik 1 év alatt. Ez az adat a legbiztosabb, ugyanis ez az én mérési adatom. Azaz 1 km2 vzszintes, nem mozgatott felületre ez 2.4 * 10^15 j (Kimondva: kettő-egész-négytized-szer-tíz-a-tizenötödiken) Feltételezem, hogy a jelenlévőknek semmilyen gondot sem okoz a hatványalakú számokkal végzett művelet.
Nem nehéz kiszámolni, hogy a gabonafajták kb. mekkora százalékban hasznosítják a napenergiát. Mivel a terméshozamok becsültek (általam), ezért a számolás eredménye is becslésnek tekintendő.
Legyen a gabonamagvak energiatartalma 20 MJ/kg (Ez is becsült adat, kb. fele a vezetékes háztartási gázénak). Azaz 2 * 10^10 J/tonna. Vagyis a fenti 1 km2-ről lejövő 500 tonna gabonamag energiatartalma 10 ^ 13 J.
Elosztva ezt a 2,4*10^15 J napenergiával, a gabona egész évre kiátlagolt hatásfoka kb. 4 ezrelék. Ha a többi szárazanyagot tekintjük, akkor a hatásfok sokkal jobb is lehet, mondjuk 4%.
Ez nem annyira rossz. A Föld teljes felületére eső napenergiával számolva komoly energetikai tényező. Következő hozzászólásban mgpróbálom azt boncolgatni, hogy HA csak erre alapozunk, az mekkora népzűrűség esetén kb. milyen életminőséget tesz lehetővé... de nem most azonnal, mert bejött egy meló.
(számolhatna más is:-))