Új ország a Balkánon
-
Grenzjager #172 Egy évszázad után újra a nagyhatalmi vetélkedés színtere a Balkán. Oroszország nem nézi jó szemmel a Nyugat befolyásának növekedését.
Oroszország nukleáris rakétákkal felszerelt támaszpontokat akar telepíteni a Balkánra: az egyiket Szerbiába, a másikat Bosznia szerb részére, a horvát határ közelébe - értesült a Slobodna Dalmacija nevű horvát lap. Nem lehet tudni, mennyire igaz a hír, az viszont biztos, hogy Tomiszlav Nikolics, a szerbiai elnökválasztást február 3-án elveszítő szélsőséges jelölt decemberben arról beszélt, hogy Belgrád azt fogja kérni Moszkvától: Koszovó függetlensége esetén telepítsen katonai bázist Szerbiába. Két hete Moszkvában beszédet mondott Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a NATO bővül és Oroszország határaihoz közeledik. "Felszámoltuk támaszpontjainkat Kubában és Vietnamban. Mit kaptunk cserébe? Új amerikai bázisokat Romániában és Bulgáriában" - méltatlankodott. Putyint ugyan meghívták az április 2-án Bukarestben kezdődő NATO-csúcstalálkozóra, de az orosz elnök aligha megy el, hiszen ott döntés születhet a NATO balkáni bővítéséről. Erre pedig nem adhatja áldását a jelenlétével. A román fővárosban Horvátország minden bizonnyal meghívást kap a katonai szervezetbe, Albánia és Macedónia pedig közelebb kerül majd a NATO-tagsághoz.
Közben az EU az Egyesült Államokkal egyetértésben segíti Koszovó függetlenségét, olyannyira, hogy a múlt hónapban lemondani kényszerült a szlovén külügyminisztérium politikai igazgatója, Mitja Drobnic. Kiszivárgott ugyanis egy dokumentum, mely szerint az amerikai külügy egyik államtitkár-helyettese azt javasolta Drobnicnak, hogy Szlovénia az első EU-tagországok között ismerje el Koszovó függetlenségét. A Moszkva felújult birodalmi törekvéseit rossz szemmel néző Nyugat annyira pártolja a függetlenséget, hogy az sem zavarja, amire Milorad Dodik boszniai szerb miniszterelnök figyelmeztetett: Koszovóval egy virtigli iszlám állam jön létre Európában. Oroszország katonai bázisokkal tarthatja meg pozícióit a Balkánon.
Az idő sürgeti a moszkvai vezetőket, mert már a hagyományosan oroszbarát Szerbia is az "ingadozó államok" közé tartozik; azon országok közé, amelyekben a Nyugat és Oroszország érdekei nyíltan ütköznek egymással.
(ez is 7ivalasz)