kvp#6
A mai metal oxid field effect tranzisztorokban (mosfet) sem a regeghatarokon megy at az aram, hanem egy vekony de folyamatos regtegen at. A kapcsolas annyibol all, hogy a vekony reteg folott van a kapu (gate) ami egy kis kondenzator es ha feltoltjuk (vagy kisutjuk) akkor az elektronok nem kepesek athaladni a vekony retegen a ket elektronmezo taszitasa miatt. Ez a mezo nem elektromagneses hanem elektrosztatikus. Hasolno elven mukodtek annak idejen az elektroncsovek is, csak ott vakuumban haladnak vagy nem haladnak az elektronok es egy reszuk eltalalja a vezerlest szolgalo halot is, ezert eleg nagy a veszteseg. Ugyanezt viszonylag konnyu megcsinalni barmilyen aram vezetesere alkalmas anyaggal. Szen eseten ket reteg kell, amik tobbe-kevesbe el vannak szigetelve egymastol. Ha az egyiket bekotjuk egy aramkorbe, majd a masikat feltoltjuk, akkor az egyik reteg kepes vezerelni a masikon athalado aramot. A grafit is ilyen, csak a reteget osszekoto kapcsolatokon szokik ki egy kis aram.
A kedvencem viszont a levegot hasznalo ionizacios tranzisztor, ahol a kapu egy sugarforras es a ket elektroda kozott csak akkor tud aramlani az energia ha ionizaljuk a levegot. Gyakori valtozatai a rontgen es az uv sugaras megoldasok. A rontgencsoves megoldast hasznalta annak idejen Tesla is. Az eredetileg audioerositonek keszitett csovei valojaban rontgensugarzast bocsatottak ki, bar erre csak akkor jott ra, amikor par evvel kesobb Rontgen publikalta a felfedezeset. Ezt a technikat hasznalta volna az energiaatviteli rendszere is. Ha besugarozzuk az egesz foldet, majd masodpercenkent 60-szor kisutunk egy nagyobb tekercs/kondenzator parost az egyik ponton, akkor az egesz foldet be lehet teriteni az elektromagneses hullammal (emp-vel). Ezzel akar autokat is lehetne hajtani, csak sajnos a sugarzas halalos az elolenyekre. Amikor erre rajott akkor idos koraban ezt probalta halalsugarkent eladni. Ilyen tranzisztorokat a mai napig lehetne kesziteni, csak nem sokan kiserleteznek vele.