bfoto#9
Nyilván nem az az egy példány van az állomanyban, amit archivalásra szántak. Szerintem arról nem kell vitázni, hogy miért jó megőrízni dolgokat a jövő számára (pl. nem baj, hogy a kódexek tartalmát nem nyomtatták ki és égették el az eredetit, mikor megjelent a könyvnyomtatás). Felmerult a digitalizálás gondolata. Ennek is ismerjük a problémáit (magas költségek -ezzel szemben a "megőrzésre szakosodott" könyvtár ingyen kap "minden" megjelent dokumentumból köteles példányokat, "csak" raktározni kell őket-, szerzői jogi problémák, adathordozók tartóssága -ha digitális adatot tartósan meg akarnak őrízni, kiexponálják mikrofilmre a bináris kódot.. őrizzük azt?).
A könyvár feladata nyilván nem kifejezetten a megőrzés, hanem az információk (és az azokat hordozó dokumentumok) gyűjtése, rendszerezése, feltárása, tárolása és hozzáférhetővé tétele. Tessék megnézni, milyen jól kereshető adatbázisok épülnek mostanában (pl. milyen hasznosak az évkönyvek, szakfolyóiratok cikkeit analitikusan feltáró munkák azoknak, akik tűt keresnek a szénakazalban). Leáldozik-e az ilyen munkát végző intézmények kora ekkora információáradatban? Automatizáltan megoldható az információk hatékony kereshetővé tétele (lásd. keresőmotorok)? A MEK nem könyvtár? Gondolom a cikk címe a (köz)könyvtár(-)épületek mai formájának létjogosultságára utal. Az megint más kérdés.