#37
Mindenkiben lehet találni valamit, amibe bele lehet kötni (a haja, a szemüvege, a cipője, a tolltartója)...
A baj ott van, hogy egyre több az olyan ember (és gyerek) köztünk, akik abban lelik a legnagyobb örömüket, hogy lealázzák a társukat!
Azt tapasztalom, hogy a tanárok közt is alig van kivétel...
A gyerekek kicsi koruktól ezt hallgatják otthon (a szülők szidják, cikizik a szomszédokat, rokonokat, tanárokat, bolti eladókat, még a saját szüleiket is) miért is viselkedne másképp a gyerekük?!
Döbbenetes, de az emberek 98%-a képtelen JÓT mondani másokról (pedig mindenkinek van valami jó tulajdonsága is) a ROSSZAT viszont kapásból, gondolkodás nélkül lökik.
Azt tapasztalom, hogy a tanárok sem tudnak DÍCSÉRNI, ha valakire jót szeretnének mondani, azt "negatív dícséretként" mondják ki (pl.: "Na, látod, tudsz te bukfencezni, nem úgy mint múltkor, mikor úgy nyeklettél-nyaklottál.")
A negatív dícséret többet árt, mint használ, viszont a pozitív dícséret (pl.: "Ügyes vagy! Nagyon jól tudsz bukfencezni!") növelné a gyerekek önbizalmát!
A gyerekeim már 10-11 éve járnak közösségbe (óvoda, iskola) és látom, mennyire rombolja az önbizalmukat, egyéniségüket a sok cikizős kis féreg és a hasonlóan viselkedő tanárok. Én arra neveltem őket, hogy mindenkiben keressék a JÓT, viszont mindenkiben van hiba, mi sem vagyunk tökéletesek, ezt nem várhatjuk el a többiektől sem... (Nem is tudnak senkit sem cikizni.)
Sajnos, ugyanez megy a munkahelyeken is (mobbing a neve), akár öngyilkosságba is lehet kergetni valakit az állandó piszkálással, cikizéssel!
Azt gondolom, hogy azokkal szemben kellene fellépni, akik piszkálják, leszólják, cikizik az embertársaikat, nem pedig az alanyokban keresni a hibát, vajon mivel váltották ki a cikizést?
Vagy ezután nem a betörőt fogjuk üldözni, hanem azt vizsgáljuk : vajon mit csinált rosszul a lakástulajdonos, hogy betörtek hozzá???
#37