Epikurosz#36
Mózes egy véreskezű - ma úgy mondanánk - vajda volt.
(Azért írom ezt, mert az egyiptomi államban, amelynek feje a fáraó volt, ő volt egy etnikai kisebbségnek az "önkormányzati" vezetője.)
Még pályafutása elején komoly gondok merültek fel vele kapcsolatban: a piramisépítkezésen meggyilkolt egy építőmunkást.
Ez nem volt egy megszokott dolog (mellékesen bizonyítja azt az utóbbi években a tudományos világ által elfogadott tényt, hogy a piramioskat nem rabszolgák építették), emiatt szöknie kellett. Meg sem állt a Sinai félszigetig, ahol egy pászortörzs Jethró nevezetű főnöke bizalmába férkőzött, még a lányát is elvette feleségül, és beoltódott az intoleráns (vallásos) fanatizmussal.
Később - talán fáraóváltás után - visszatért Egyiptomba, és újból a zsidó közösség vezetőjévé avanzsált. Nekifogott a fáraói hatalom bomlasztásának. Mivel az egyiptomiak nem voltak hajlandók áttérni az általa képviselt új hitre (nem is csoda, hisz az egyiptomiak nagyon konzervatívok voltak vallás terén, még Ekhnatonnak sem sikerült ezt megváltoztatnia, bár ő ugye echte egyiptomi fáraó volt, és hatalmával élt is, érts ezt alatt halálos ítéleteket is), ezért végül a kivonulás és úh hon foglalása mellett döntött. (Ez akkor pásztornépek esetében nem volt ritkaság. Az ómagyarok is így tettek később.)
A kivonulás után, a pusztaságban aztán elszabadult a pokol. Itt már nem volt "keményszívű fáraó", aki a törvények betartásán valamennyire őrködött volna, Mózes, valszeg jól megszervezett és felfegyverzett (erre utal is az Ószöv.) testőrsége, rebiszesei segítségével saját népét is terrorizálni kezdte. Parancsot adott a renitensek lemészárlására. 3000 pogányt öltek meg. A Biblia külön megmelíti, hogy még a rokonok is mészárolták egymást. A jogi alapot az egészhez az "isteni parancs" adta. Mai fogalmakkal ez népirtás volt, a Hágai Törvényszék hatáskörébe tartozna.