kvp#59
"Tudtommal a tuner kártyák közvetlenül a grafkártya memóriájába pakolják a képet, a proci segítsége nélkül (hacsak nem aktív valamilyen procis filter)."
Hat nem, csak akkor ha a videokartyan van a tuner. Minden mas esetben utazik egyet az adat a rendszermemorian keresztul, majd overlay-kent kerul ki a videokimenetre. (live texture-kent) Mindketto lehet dma-s de azert a rendszermemoria nem tul gyors.
"Ha olyan egyszerűek lesznek azok a magok (márpedig annyihoz igen le kell őket egyszerűsíteni), akkor nem valószínű az SMT. Ha van is, max. 2 utas, nem több."
4 utas az smt, ez benne van a hivatalos dokumentacioban. A statikus smt-hez nem kell szinte semmilyen eroforras. Annak idejen a xerox parc alto-k 16 utas smt-t hasznaltak, es meg kezzel forrasztottak a cpu-ikat logikai kapukbol. Az smt csak annyi, hogy ha blokkol egy memory read, akkor nem all neki a mag varni, hanem atkapcsol a kovetkezo szalra, ami mindossze egy regiszter keszlet valtast igenyel. (mivel cache van bennuk lokalis memoria helyett, ezert az intel cpu-k kepesek dinamikusan tobb szal adatait cache-ben tartani, ehhez mar csak a tobb regiszter keszlet kell, ami a cache-hez kepest elhanyagolhato meretu) Ez az egyetlen a cell-ben ami hianyzik a konnyu programozashoz es a kozel 100%-os mag kihasznalashoz. (tehat megegyszer: dinamikus hardveres cache + hardveres smt)
"Amúgy legalább rá vannak kényszerülve, hogy a local store-okban dolgozzanak. Ha hétköznapi kódot futtatnának, ami állandóan a külső ramhoz akar férni, sokkal lassabb lenne az egész. Persze nyilván akad olyan feladat, ami így a lassabb."
Tegyel bele smt-t es mindjart 100%-os lesz a cpu kihasznaltsag, mivel amig az egyik ir vagy olvas addig a masik szamol. Ha mindegyik szal irni/olvasni akar, akkor pedig pont a cell-ek egyszalu teljesitmenyet kapjuk mint legrosszabb esetet. A gf8800-asok is ettol olyan hatekonyak, mivel a tobbszalusag mellett jelen levo smt megharomszorozza a szamitasi teljesitmenyuket. (soha nem kell ramra varniuk mert tobbnyire van ket masik 16-os szal koteg ami eppen futhat) Az alapelv, hogy az elso szal olvas, a kozepso szamol a harmadik ir, majd helyet cserelnek.
"Ja, nagyszerű, az ósdi x86 további területeket foglal el."
A lenyeg, hogy nem kell a kodot modositani, ha valtozik a magok szama, a cache merete, vagy a cpu belso felepitese. Az x86 mara egyfajta nagysebessegu java bytekodda valt, ugyanis minden mai cpu on the fly forditja. (a p4 es a crusoe just in time modon, de az nem valt be)
Egyebkent az elso shader kodot futtatni kepes pc-s videokartya is x86-os volt, az ibm pgc kartyaja 1984-bol, x86 assembly-ben programozhato vertex es geometry shader-rel, vga minosegu truecolor (640x480xRGB332p) keppel. Az autocad peldaul ki is hasznalta rendesen.
Fontos, hogy az intel mindig kiadja a teljes hardveres dokumentaciot, tehat barki kepes driver irni a hardvereikre (a grafikus kartyaikra is). Igy konnyen lehet, hogy minden alternativ os tamogatni fogja a hardveruket, sot meg a microsoft is megteheti, hogy maga ir drivert, elkerulve ezzel az nvidia-nal tapasztalt vistas hibakat vagy az ati fele biztonsagi reseket. Ez az egyik fo ok, amiert az emberek megbiznak az intel termekekben. Lehet, hogy nem ok a leggyorsabbak, de senki mas nem ad ennyire reszletes dokumentaciot a termekeihez. Es mostanaban meg akar ugy is alakulhat, hogy ok lesznek a leggyorsabbak is.