• Epikurosz
    #33
    Azaz, a Bástya!
    A békebeli/átkosbeli magyar tömegkultúra bástyája.
    2X voltam ott, mindig történt valami. :-)

    az első alkalommal az erkélyen ültem az első sorban, és a cukorkás zacskómat kitettem a mellvédre. Odajött hozzám a sötétben egy biztonsági őr (akkor még udvariasak voltak), és figyelmeztetett, hogy vegyem le onnan.
    - Miért, nem látsz tőle? - kérdeztem, mert nem esett le, hogy ő ott a bakter.
    - Nem, hanem hogy nehogy a földszinten ülők fejére esen. - válaszolta.

    lEVETTEM, majd 5 perc múlva visszatettem. Többé nem jött vissza, így mondhatjuk úgy is, hogy megúsztam.
    Apró kis kalandok.

    ja, a Művészben arra emlékszem, hogy Paolo Pasolini filmje közben, - mi is volt a címe - a Saloi köztársaság 40 napja, vagy vmi ilyensmi - szóval, kb. 20-25 percig bírtam a sok dekadens kultúrmocskot, és ekkor jól megrecsegtetve a széket, unalmas arcot vágva, ásítozva kivonultam a termeben lévő kultőúrmazochista értelmiségiek és művészlelkek megvető tekintetetei által kísérve.
    Úgy érzem, fegvyertény volt a nyugati kultúra eme züllött produktumának nyilvános elutasítása. :-)