shabba#19
Ott van azért az Intel Larrabee-je, mint hasonló GPGPU project. 3 év múlva 32nm-es gyártástechnológia mellett szerintem meglesz a realítása hogy akár egy chipbe építve megjelenhessen az CPU+Larrabee páros. Maga a Larrabee előbb is meg fog jelenni 2009 év eleje felé, először nagy valószínűséggel különálló kártya formájába ahogy most a videokártyák.
De 45 nm-en az Intel a Nehalem mellé akar GPU-t rakni a chip mellé, közös tokozásba, de elsőre még nem integráltan. Ez először inkább a mobil és üzleti PC vonalat fogja megcélozni, nem a játékosokat, ahogy az AMD megoldásának sem hiszem hogy ez lesz az első célközönsége. Ki tudja lehet hasonló nem integrált módon egy csökkentett Larrabee is odakerülhet a Nehalem mellé.
45nm-es gyártástechnológia mellett még nincs igazán realítása erős CPU és GPU egy chipbe integrálásának, inkább csak a mobil és az üzleti piac lehet a cél olcsóbb, kisebb fogyasztású komplett megoldással. Később a gyártástechnológia fejlődésével, ahogy egyre több tranzisztort lehet egy chipre integrálni idővel bejöhet a képbe egy középkategóriás gamer konfig megvalósíthatósága. De a high end rendszerek szerintem akkor is külön lesznek még, ahhoz jóval több idő kell, legalább szerintem 5 év.
Az Intelnek elég komoly tervei vannak a sok magos many core GPGPU megoldásaival. Az egyik ilyen játékos fronton a real time raytracing. 3 év múlva ha 32nm-en lesz már integrált Larrabee megoldás, az lehet az első lépcsőfok ehhez. Első nekifutásra még nem biztos hogy túl sikeres lesz, de később a teljesítmény fokozódásával egyre inkább beérhet.
Ott van az Intelnek a másik many core projectje a TeraScale ami az ominózus 80 magos fejlesztői procija. Abból kereskdelmi termék nem lesz úgy mint a Larrabeeból, de azért véletlenül kisérletezgetnek vele.
A Larrabeenál az Intel Teraflops feletti teljesítményt ígér, a TeraScale proci is 1-2 Teraflops teljesítményre képes. Ez akár 20-40x nagyobb, mint egy mai átlagos 4 magos proci lebegőpontos teljesítménye. Persze ez a nagy teljesítmény nem mindenhol kamatoztatható, csak olyan feladatoknál amik nagyon jól párhuzamosíthatók, ott jön ki igazán az SIMD képesség. Pl. a raytracing ilyen, nem véletlenül próbálkozik e felé az Intel.