A feltölhető maximális képméret: 750x563 pixel!
No warez, no cry!
No warez, no cry!
-
#87428
látva a brémaiak elmúlt pár éves vesszőfutásást (13-9-13 helyezés) a tőlünk elszenvedett (FCB 6-1 Werder) múltkori meccs után döntöttem úgy, hogy megpróbálok velük egy mentést (FM 11, általam frissített Bundesliga keretekkel) és mivel az első szezonom véget ért, gondoltam kiírom magamból (a bánatom).
a keret erősnek mondható, de voltak komoly lyukak a csapatban, ez főleg a védelemnél volt érezhető, de egy kapus is elkélt, tehát a nyári igazolások ezek voltak:
Rami (Lille, 5,75m), Tomkins (WHU, kölcsön 250e), Lequi (sz.i.), Enyeama (Tel-Aviv, 400e), I.Touré (Sfax, 400e).
szokásomhoz híven egy 4-2-3-1 felállást találtam ki: Enyeama - Fritz, Sokratis, Rami, Schmitz - Frings, Bargfrede - Hunt, Diego*. Elia - Almeida
*igen, őt meghagytam, nem volt szívem elengedni a farkasokhoz :D
a szezon parádésan sikerült, otthon sikerült kiesni az Ingolstadt ellen a kupából. ráfogtam az összeszokatlanságra... közben jött a BL rájátszás, ahol a Sampdoriaval játszottunk. kint 1-1, otthon 2-3 és gyors búcsú.
a bajnokságban kezdtünk belelendülni, a 6. fordulóban léptünk először a dobogóra és utána a 19.-ig fordulóig a 3-4 helyen mozogtunk. otthon jöttek a győzelmek, idegenben viszont nem találtuk a megfelelő taktikát.
az EL-ben egy Palermo-Dinamo Bukarest-CSZKA Szófia csoportba kerültünk, onnan az olaszokkal együtt mentünk tovább.
télen komolyabb mozgás nem volt, jött Ruud (Odense, 2,1m) és Necid (kölcsön, 120e CSZKA).
a tavaszt remekül kezdtük, a bajnokságban produkáltunk egy 11 meccsen veretlenségi sorozatot és a 19. fordulótól kezdve az élen álltunk.
EL-ben előbb büntetőkkel megvertük a Sportingot (mindkét meccsen a vendégcsapat nyert 1-0ra), azonban a Napoli már nagy falat volt, idegenben 0-2, otthon pedig csak 1-1re voltunk jók.
kicsit örültem is neki, gondolván majd az egy frontos párharc kedvezni fog és könnyebben behúzhatjuk a bajnoki címet. tévedtem. nem tudom mi történt a srácokkal, de katasztrofális zuhanásba kezdtünk. ebben azt hiszem közre játszott, hogy Diego 3 hónapra kidőlt, pedig messze a legjobb játékosom volt.
az EL-ből való kiesés után még 8 mérkőzés volt vissza a bajnokságból (5 ráadásul otthon), ehhez képest csak 3x tudtam nyerni, emelett 1 döntetlen és 4 vereséget sikerült összeszedni (köztük otthon egy Bayern elleni 0-6, de szerencsére itt meghalt a gépem és újrajátszottam a meccset, így csak 0-2 lett). na de még ez se lett volna akkora baj, az utolsó két mérkőzésen 1 pontot kellett volna szereznem és meg van a bajnoki cím.
előbb idegenben a BVB ellen (ők voltak a fő riválisok), majd otthon a HSV. Dortmundban kikaptam, de ez várható volt, viszont az északi derbin otthon mindenképp nyerni akartam.
a meccs előtt a tabella így nézett ki: Werder 69p, BVB 68p, Bayern 66p. kezdődött a meccs és vele a hidegzuhany: Kacar révén megszerzi a vezetést a Hamburg. ezután próbálkozunk, de ahogy a nagykönyvben meg van írva, nagy akarásnak nyögés a vége, Son megduplázza az előnyt, ezzel eldőlt, hogy nem leszünk bajnokok, mivel a BVB x-re állt (de jobb a gk), a Bayern pedig vezetett, így a 92. percig úgy állt, hogy 1. Bayern, 2. BVB, 3.Werder - mindannyian 69 ponttal!
tőlünk Arnautovic még szépített, így egyetlen gól bajnoki címet eredményezett volna - de ez nem jött össze. helyette Großkreutz a 92. percben gólt szerzett, így a BVB 2 ponttal megelőzve minket és a bajorokat, bajnokok lettek!
tehát a 19. fordulótól a 33-ig mi álltunk az élen, végül mégiscsak a harmadik hely jött össze. mérhetetlenül csalódott vagyok, hogy így alakult.
ha van igény, majd folytatom a következő szezonnal. bocs a hosszúságért, a letargikus hangulatú orosz drámák inspiráltak. :)