A feltölhető maximális képméret: 750x563 pixel!
No warez, no cry!
No warez, no cry!
-
#16299
Bajnokságban folytatódott a remek sorozatunk. Zsinórban nyertük a meccseket. Viszont egy hihetetlen rekordot állítottunk fel. Szerintem megismételhetetlen, bár a kapusunk biztos rácáfolna. Igaz ő ezért kapja a prémiumot, szóval anyagilag is motivált. Nekem marad az erkölcsi siker. Sorozatban kilenc meccsen nem kaptunk gólt, így összesen 1039 percen át maradt érintetlen a hálónk.
És ha már ilyen magasan szárnyaltunk, átruccantunk Portóba antifutballozni egy kicsit, hogy kupa elődöntősként térjünk haza:
Be is hívott az elnök az irodájába, hogy beszélgessünk a közelmúlt megtáltosodásáról. Kérdezgetett, hogy minek tudható be a pálfordulásunk. Mindent magamra vállaltam, és pszichológiai képességeimet fényeztem, mondván én vagyok a letétményese kiváló szereplésünknek. Csak lenne már fejlettebb infrastruktúránk! Erre kacagott. Azt hitte viccelek. Felvázoltam neki, ha lenne futball akadémiánk, mondjuk Cristiano Ronaldo nevével fémjelezve, abból mennyit profitálhatna az egyesület. Marketing, sportszakmai és pénzügyi vonalon egyaránt. Na ekkor esett gondolkodóba. Nagyon remélem sikerült elültetnem a bogarat a fülébe.
Siker, siker hátán. Folyamatos győzelmekkel tarkított menetelésem során ismét behúztuk a városi rangadót. Ezzel a kiesés szélére sodortuk a Maritimót.
A 12 meccses menetelésemnek Guimaresben lett vége. Persze egy lesgóllal, de ez nem lehet kifogás. Egyszer minden sorozat végetér. De lehet, ittasan árultam el trükköket Máténak, aki ezt most ellenem fel tudta használni. A győzelemért mindent.
Közben csendben bejutottunk a Portugál-kupa döntőjébe, ahol a Benfica lett az akadály, az újabb kimagasló siker előtt.
A vége a szokásos botladozós. Nem tudom mi lesz akkor velünk, ha esetleg a végjátéknak tétje is lesz. Eddig nem acélos a befejező stádiumban mutatott teljesítmény.
És akkor a szezon zárásaként eljött a KUPADÖNTŐ. Nem sok esélyt hagyott az idény legjobb csapata.
Megint szét akarták szedni a csapatomat. Páran már jelezték, hogy vennék a sátorfájukat. Nagyjából ugyanazok a gondolatok, mint az előző szezon végén. Reméltem, jól jövök ki a dolgokból. Az első számú kapussá kinőtt Fábiót nagyon szerettem volna megtartani, hisz ő lett a szezon portása. Gondolom a fentebb említett 1039 perc sokat nyomott a latba.
Mindenki elment nyarani, kivéve egy játékosomat, aki részt vett a 2010es VB-n, Ausztrália színeiben.
Egy júniusi vasárnap délután, hivatalos voltam az elnök nyaralójába, egy kötetlen szezonzáró grillpartira, a teljes vezérkar társaságában. Kellemes hangulatban csordogáltak az események, mikor az elnök bemutatott egy ismeretlen építészt. Közölte, hogy a szakember lesz az építésvezetője a stadion bővitésének. Még fel sem ocsúdtam a gyönyörűségtől, már ott is termett a pénzügyi vezető, a marketingessel, hogy tetézzék az örömöm, mondván új főszponzora lett a klubnak, 3x annyi pénzt letéve az asztalra. Ezzel magasabb fizetéseket tudunk garantálni a jövőben a klub alkalmazottai számára. Na az egy remek kis délután volt.