halgatyó#127
Térjünk át teljesen MÁS TERÜLETRE. A kontinensek mozgása.
A mozgás oka (tudomásom szerint) a Föld mélyében áramló magma, amely áramlásokhoz a Földben levő radioaktív anyagok adják az energiát (hőenergia, hőáramlások) Ám ezeknek az anyagoknak felezési idejük van: Urán235 720millió év, Urán238 4.5 milliárd év, Tórium232 14milliárd év.
A földfelszínen található MAGMÁS kőzetek urántartalma kb. 4gramm/tonnabazalt, a tórium tartalom kb. 10 gramm/tonna. Az aktivitáskoncentráció (a leányelemekkel együtt) kb. 100 kBq/tonna-bazaltgránit, amelynek a fele adódik a tóriumból és fele az uránból, és ami lassan csökken. No nem sokkal, tekintve a fenti felezési időket tekintve.
Azt nem tudom, hogy a Föld belsejében található nagy feláramlások mennyire érzékenyek a hőtermelés mennyiségére. Azaz: mi történik velük, ha mondjuk 10%-kal csökken a radioaktív bomlás? Egyáltalán: hány %-kal kell csökkenie a hőtermelésnek a Föld belsejében, hogy a feláramlások már ne tudják gyorsan mozgatni a kéreglemezeket?
Ráadásul a hőtermelés csökkenése miatt a kéreflemezek vastagodni fognak, de nem tudom, hogy mennyire gyors vagy lassú ez a folyamat.
Valamikor, a távoli jövőben, a vastagodó kéreglemezek és a gyengülő feláramlás lelassítja majd megállítja a kontinensek vándorlását.
Fogalmam sincs, hogy mikor, ám az egész jövőkép, ami a cikkben le van írva, tartalmaz egy bizonytalan elemet ezek miatt.