Abu85#43
Én nem vagyok a tuning ellen, de sajnos elég sokszor tapasztalom, hogy a Core 2-t azért vesznek az emberek, mert azt mondják nekik, hogy mind megy 3GHz-en. Ez a kereskedelmi forgalmoban lévő példányoknál nem igaz. Rengeteg ilyen géped adunk el, és azok töredéke hajlandó a 3GHz-es órajelre. Manapság már a 2,5GHz is fantasztikus eredmény. Elég sok ilyen eset van, a fórumon biztosra mondták a magas órajelet, és ehhez képest 2GHz körül megakadt a menetelés. Az a legszomorúbb az egészben, hogy nem a fórumon követel a jelenségre magyaráztott hanem nálam, aki soha nem állította, hogy a tuningra van garancia. Emlékszem, hogy ugyanez volt a helyzet anno a 2500+-os Bartonnál is, simán megy 3200+-ot, aztán ha nem akkor csak leshet az illető. Nagy felelősség látatlanban kijelenteni egy csomagolt prociról, hogy agyon lehet tuningólni.
Érdemes abból kiindúlni, hogy egy porcesszor órajelét gyártás után határozzák meg, ilyenkor végzik a türéshatár próbát. Ez a tesztsorozat nagyságrendileg belővi, hogy a proci milyen órajelen képes minden utasítását végrehajtani stabilan. Innentől a procit csak beórajelzik. A gyártás elején minden procit sokkal a tűréshatármező által adott eredmény alá lövik be. Nem azért, hogy nekünk jó legyen, hanem azért, mert nem kiforrott a tesztmódszer, így előfordulhatnak hibák. Kezdetekben ezért olyan jó minden új CPU-nak a tuningolhatósága. Később már kiforr a tesztrendszer, és egyre közelebb lesz a végleges órajel a tűréshatár által megállapított órajelhez. Ezért van, hogy mostanában kiadott Core 2-k többségét nem lehet 20-30%-nál tovább húzni. Általában egy teljesen jól működő gyártási folyamat esetén következtetni lehet, hogy a szilíciumostya mely részéből szeletelt magok működnek majd a legmagasabb órajelen. Elvileg kikereshető milyen ID-vel rendelkező procik származnak a szilíciumostya legjobb helyéről. A módszer
ugyan nem 100%-ig biztos, de a gyakorlat azt mutatja, hogy használható.