Failure#15
Hm... Az a baj itt, hogy piacgazdaság van. Illetve, nem baj, hanem tény. Valljuk meg, belépő szintű DSLR-t azért általában nem a szakmabeliek vesznek (gondolom én), hanem műkedvelő amatőrök, akik anno megszerették a fotózást úgy, ahogy az volt, tükörreflexes módon. Nálunk. Mert nálunk erősen árérzékeny a piac. De nem hiszem, hogy nagy általánosságban 1-2 miliszecundum különbségeken dőlne el a dolog... Ki ilyen márkafüggő, ki olyan, ki Canont vesz megszokásból, ki Nikont, és mindenki meg van győződve a saját igazáról.
Másrészről, a fene se tudja, hogy használat közben melyik milyennek bizonyul: elvégre, hányunknak van arra lehetősége, hogy az összes olyan gépet megnézze közelebbről, ami érdekli?
A leírt számadatok szép dolgok, nade pont a PC iparból tudjuk, hogy egy szám jól mutat, csak nem mindig irányadó.
Azt hiszem a gép milyensége is inkább úgy derül ki, ha az ember legalább 1-2 napig aktívan használja. Lehet szép egy alacsony fókuszidő, de lehet kiábrándító, ha 10-ből 2-szer mellélő, akkor aztán ki vagyok segítve a gyorsaságával.
Mindazonáltal annyi biztos, hogy inkább egy DSLR, mint három kompakt, még ha ma már abból is vannak jól használható példányok. Az ember igenis azt lássa, amit meg akar örökíteni. Régen is kiábrándító volt a kukucska a gépeken, amin aztán félig se azt látta az ember, ami a képre került volna, ma meg már az sincs. Valahogy kiábrándító lehet úgy fotózni, hogy az ember egy rossz felbontású LCD képet néz a valóság helyett.
Én magam inkább kihagytam az egész kompakt érá-t, és megvártam, amíg szert tudok tenni egy DSLR-re elérhető áron.
Amondó vagyok, magyar szemmel még most is sok az a 130-140 pénz, ami a minumum egy D40-ért, vagy egy EOS350D-ért..
Node, a kifutott szériákat már meg lehet kaparintani 100 alatt használtan.
Én így lettem boldog tulajdonosa egy EOS300D-nek.
Csak hát igen, valóban, itt jön az, ami említve volt, hogy innentől a végtelen történet.... :)) Milyen jó lenne még egy állvány, egy-két fix obi, és a többi, és a többi.
Szvsz amit a gyártók csinálnak, az presztizsharc, és nem mindig a használhatóság van szem előtt. De amíg vannak nálunk gazdagabb országok, akik a vásárlásukkal finanszírozzák a cégek fejlesztéseit, addig jó érzés itt nevető harmadiknak lenni, és jópár széria kihagyással néha egy-egy tétel gazdájává lenni elfogadható áron.