• feamatar
    #129
    honfoglalás kori idők talán az egyetlen amikor valamelyest szabadabbak voltunk, bár akkor a népesség kis része rabszolga volt, de a többség szabad harcos, s míg bírta erővel, addig elég jól elélhetett, bár az a rendszer nem volt fenntartható hosszútávon(mivel akkoriban jövedelmünk javarészét más fosztogatásából szereztük be)
    Az Anjou-korral azonban nem értek egyet.
    Feudális államokban ha társadalmilag jelenlegi helyemet megnézem és visszavetítem, mivel falun születtem, mint ma is a népesség egy nagy része(és akkoriban a népesség nagytöbbsége ott született) valószínűleg tárt karokkal várt volna a jobbágysors. Hát hogy is mondjam... Nem túl vonzó számomra. Eléggé behatárolt pálya, kitörési lehetőség max a papi pálya vagy ha sikerül polgárrá válnom(erre igen csekély az esély)... Jobbágyként rengeteg teendő, adózás is rámmarad(földesúrnak+kiurálynak+egyháznak), emellett a szombat estéket legjobb esetben az ivóban tölthetem... Szabadidő sokkal kevesebb mint ma( akkoriban azért mindenképp megvolt a 12-14 óra munka a nagytöbbségnek), persze a tél nyugis(bár akkor nagyobb az elhalálozásra az esély) Emellett lehetőségeim halványan se közelítik meg a maiakat, szal nem lett volna olyan jó akkor élni...