Iskolai szivatások
-
#82
Idézet !!!!
Gólyatábor 2004
2004 szeptemberétõl új gólyákkal lesz tele a suli. Mi következik ebbõl? Muszáj õket beavatni, szóval nem volt más választásunk, idén is megszerveztük a PVG-s gólyatábort. Erre minden évben augusztus 20 - 25 között kerül sor. Idén 23-án hétfõn indult, és 25-én ért véget.
Hétfõ reggel fél kilenckor gyülekeztünk az egri központi buszállomáson, vagyis a nagy buszmegben. A gólyák erõs létszámbeli fölényben, vagyis túlerõben sorakoztak fel. Ez késõbb nem riasztotta vissza az öregdiákokat, hogy a hierarchikus fölényüket megcsillogtassák a gólyák elõtt.
Elindultunk a busz felé, majd nehezen, de sikerrel feltuszkoltuk magunkat rá. A perces út után, mely Eger központtól Felsõtárkány központig tartott, leszálltunk, és felbaktattunk az ifjúsági táborba, mely félig meddig az erdõ közepén van, de mégis közel a faluhoz.
A tábor 3 focipálya nagyságú, mely terülten helyet kapott a félkörbe állított 20 elõre felállított masszív 4 személyes vaságyas sátor (szép sárgák), mellette a fõépület, a vetélkedõk, és az étkezések helyszíne. Másik oldalt a faház, a tanárok, és egy-két "kirekesztett" diák lakhelye. A tábor szélén az erõdhöz közel, attól kerítéssel el nem szigetelt füves terület volt kb. 20 öregdiák lakhelye. No nem a földön aludtunk, hanem vittünk sátrat. A sátort sikerrel fölvertük, míg a kényelmesebbek elfoglalták a vaságyasakat.
Ez után következtek a már említett fõépületben az ismerkedést elõsegítõ mókás játékok. A játékok a memóriát tették leginkább próbára, hisz több alkalommal kellett megjegyeznünk egymás nevét, hobbiját, kedvenc filmjét, kedvenc helyét, stb. Ez után következett az iskola újságának, a Pásztorórának a bemutatása, és egy kis kedvcsináló a szerkesztéshez, cikkíráshoz.
Ez után fakultatív jellegû programok következtek, vagyis mindenki azt csinált, amit akart. Megkezdõdhetett az ismerkedést. Este 7-kor ismét vetélkedõk folytak, melyen már nem emlékszem, mit csináltunk, de megint alkalmunk nyílt az ismerkedésre. Este természetesen mindenki azt csinált, amit akart, lehetett (ismét ismerkedni) szórakozni, beszélgetni egy jót.
Hajnali 2-kor következhetett a már minden öregdiáknak kedvence (nem úgy a gólyáké), az ébresztés. Kettõkor ordibálás, mindenki ki a placcra aztán futás. A jó negyedórás futás után tornagyakorlatok, lustábbaknak, nagyobb szájúaknak fekvõtámasz, késõbb mindenkinek éneklés, aztán megint futás, majd a hosszú szenvedés után 2 : 45 körül mindenki mehetett vissza aludni.
Másnap a szokásos túra következett, elõtte Irlanda Dezsõ tanár úr testnevelõ feladatai, majd a gólyavadászat következett a vízbombákkal. Kilenckor az idõsebbek elindultak a túra útvonalán, majd mind a 11 állomáson megállt kb. 4 ember. A lényeg ugyanaz, mint már a korábbi években is, a gólyák a túra teljesítése közben a különbözõ állomásokon plusz feladatokat csinálnak. Ez így is történt, mindenhol jól megszívattuk õket, persze ha akartak magukon segíteni, lekenyerezhettek minket egy kis csokival, üdítõvel, stb.
De a gólyáknak a táborba visszatéréssel még közel sem ért véget megpróbáltatásaik sorozata. Délután 5 órára ugyanis mûsorral kellett kedveskedniük a vendégszeretõ idõsebbeknek. A csipkerózsika 3 verziója sokak szívét nem dobogtatta meg, de a vérszegény alkotásokon mindenki jót szórakozott. Este következet a nosztalgia diszkó, melyet közkívánatra egy kis rábeszéléssel sima diszkóvá formáltunk. Mindenki jól érezte magát, jót buliztunk, éjfél körül, pedig véget ért a nagy bulizás, ekkor következett a csendes bulizás.
Reggel korábban, mint a tavalyi években negyed kilenckor már eléhagyni kényszerültünk a tábort. Ez az érkezõ fõiskolások gólyatáborának volt köszönhetõ, valamint a fõépületben rendezett véradásnak. Szétszedtük a sátrat, elszállítottuk a hatalmas mennyiségû szemetet, majd lassan a buszmegálló felé vettük az irányt.
Visszatérve a nagybuszmegbe mindenki átadta a haveroknak a búcsú puszit, miután megbeszélték, hogy akkor szeptember elsején találkoznak, a szerencsésebbek (a kollégisták) pedig egy nappal korábban, 31-én.
Reméljük jövõre több öregdiák jön a táborba, de mi így is nagyon jól éreztük magunkat, mutatja ezt az is, hogy mi már 3. Éve látogatunk el a gólyatáborba, és ez jövõre sem lesz másképpen. A gólyák nevében nem tudok nyilatkozni, de én a szívatások ellenére 3 éve nagyon jól éreztem magam. Remélem nekik is szép emlék lesz a három nap, és jövõre is sokan jönnek közülük.