kvp#27
Mar sokszor leirtam, de ha opcionalis lenne a matrica, akkor amin van, azon olyan szeroi jogilag vedett adatot tarol az ember amilyet akar, mert mar kifizette. Amelyiken nincs, azon pedig csak vedelem nelkuli vagy sajat tulajdonu anyag lehetne legalisan. Akinek minden adathordozojan van matrcia azt nem ellenorizhetik (csak a matrica megletet). Akinek nincs, ott megalapozott esetben ellenorizhetnek a tartalmat. Ez kiterjesztenem a szofterekre es minden adatformatumra is. Innentol aki fizeti az adathordozokra az altalanydijat az azt masolna amit akar, amig a torvenyeket betartja. A cegeknek ahol minden legalis pedig nem kellene fizetniuk, mivel ok amugy is kepesek igazolni, hogy minden adatert es programert kulon-kulon fizettek, tehat a gazdasagot nem fogna vissza, viszont a maganembereket nyugodtan bekenhagyhatnak. Aki a sajat adatait akarja elmenteni, az megtehetne matrica nelkuli adathordozora. Aki jogdijkoteles adatokat akar tarolni, az pedig vehetne egy altalanydijas adathordozot es igy minden legalis lenne.
Egyebkent egy kozvetlen demokraciaban mindenben a nep dont, tobbnyire nepszavazassal. Ha egyszer fixre kiepitik a rendszert, akkor akar hetente lehet helyi nepszavazasokat csinalni kulonosebb koltseg nelkul. (mivel a rendszert nem kell folyton kiepiteni majd lebontani) A valasztott vezetoknek pedig visszahivhatonak kell lenniuk, annak idejen a reformkorban is ez volt a szabaly. Ha valaki nem kepviselte a valasztoit, akkor megfelelo valsztoi tobbseg eseten vissza lehetett hivni. (a visszahivashoz tobbnyire nagyobb tobbseg kellett mint a megvalasztashoz, de ennek ellenere elofordult)